Könyv

Egy nappal azután, hogy visszautasította a Térey-ösztöndíjat.

A brit reneszánsz ember tökéletes megtestesítője, és mint ilyen, természetesen magyar felmenőkkel is büszkélkedhet. Legutóbb jó ismerőseiről, a görög istenekről írt könyvet, a Mítosz nemrég jelent meg Kisantal Tamás fordításában magyarul. Olümposzi istenekről, John Cleese-ről, a komolyan vehetetlen mindenhatóról és a pesti viccekről is szót váltottunk.

Azt mindenki tudja, hogy Kecskemétnek kiemelt szerepe van a hazai animációs filmgyártásban, de sokan zavarba jönnének, ha az ott készült műveket meg is kellene nevezni.

Sok szempontból már a címe is provokatív a kanadai szerző eredetileg négy éve megjelent, a magyar kiadás számára kibővített, amúgy nem túl terjedelmes könyvének. Elvégre nap mint nap hallhatjuk vezető politikusainktól: ők pontosan tudják, mit akar Soros (leginkább migránsokkal elárasztani és káoszba dönteni országunkat – mindeközben sem megfeledkezvén a magyar lelkek mérgezéséről).

A szerző elmegy az ápolási otthonban tisztázatlan körülmények között meghalt férfi temetésére. Kiderül, a gyászhuszárokon kívül ő az egyetlen búcsúzó.

A fiatal felnőtteknek szóló irodalom első számú sztárját is elérte a tévéforradalom, sorozat lett első regényéből: az Alaska nyomában az HBO GO-n látható. Híres utolsó szavak, depresszió, iskolai cenzúra – a bestsellerszerzővel telefonon beszélgettünk.

a magyar narancs irodalmi sikerlistája – magyar irodalom

Történeti munkákat rendszerint érdemes elsőre valahol az utolsó oldalak táján felütni: no, nem azért, hogy előre megtudjuk a sztori végét, hanem mert a lelkiismeretes szerzők ott szoktak számot adni a felhasznált forrásokról.

Sajó László dokumentarista prózájában édesapja önéletrajzát strukturálja és írja tovább. Idősebb Sajó 1999 és 2006 között kilenc kis füzetben adta közre visszaemlékezéseit D. Sajó László név alatt (a D a diákra utal, „apám ezzel különböztette meg magát tőlem” – olvashatjuk a fiúnál). Az apa szövegeiből kiemelt szemelvények a könyvben dőlt betűvel vannak szedve, közéjük ékelődnek be szögletes zárójelben a fiú saját emlékei, kiegészítései, kommentárjai. Ezenfelül külső forrásokat is felhasznál a szerző, történeti munkákat, illetve édesanyja szóbeli közléseit.

„Újra itt van hát minden, csak én nem vagyok már itt” – mondta Sigmund Freud 1938 őszén Londonban, amikor megérkeztek új hazájába a náci uralom alá került Bécsből a meneküléskor maga után hagyott kedvenc tárgyai, bútorai.

A föld alatti vasút című regényével besöpörte a legjelentősebb irodalmi díjakat a Pulitzertől a National Book Awardig, A Nickel-fiúkkal pedig tovább öregbítette hírnevét. Az íróval New Yorkban találkoztunk.