Könyv

Kiss Noémi: Balaton

Könyv

A borítón hullámok, vasmacska, strandlabda, mentőöv: a nem túl vaskos könyv rövid novellákat tartalmaz. Ideális strandolvasmány, gondolnánk, ám a könnyűségre, vagy a „régi nyarak” feletti nosztalgiázásra vágyók nem feltétlenül azt kapják, amire vágynak. Tegyük hozzá, szerencsére. Kissnél a kínálat: erőszaktétel, vízihullák, alkoholizmus, saját gyermekét megfojtó anya, válás, teljesítménykényszer, rák, de van történet az öngyilkosságot elkövető homoszexuális Botlik bácsiról is. Kiss Balatonjában szörnyek laknak, és nincs uszonyuk. A testük szagos, verejtékes, váladékos, nyálkás és szeretnek napozni. Taszítók, mint a horogra akadt halak. És felbukkan a történelem is: az egyik novellában visszalépünk az 50-es évekbe, de vannak itt NDK-sok, szovjetekkel seftelő honfitársak, és megjelennek a rendszerváltás utáni sásirtók, partbetonozók is. Persze előkerülnek a retró elmaradhatatlan rekvizítumai is (honeckerpapucs, szivacsos fülhallgatós walkman, szagos, világító radír, Duran Duran), sokszor – nem meglepő módon – egy kislányra emlékező nő szemszögéből. Azért teljesen nem hibátlan a kötet: a Kanálislány, habár így is érdekes, egy regényben talán jobban működne, és néhol kissé túlzottan csattanós mondatokkal zárulnak az írások (pl. a Fagyban vagy a Vitorlák szélben). De mindezt ellensúlyozzák Kiss csodálatosan pontos leírásai. És a Csiga úgy az egyik legjobb kutyás novella, hogy tulajdonképpen nem is biztos, hogy szerepel benne kutya.

 

Magvető, 2020, 120 oldal, 2999 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.