könyv - DENNIS LEHANE: MEGSZENTELT ÉLETEK

  • - greff -
  • 2010. április 15.

Könyv

A filozofikus, a lélektani, a tájábrázoló és a társadalmi tablófestõ bûnregények korában sem koptak ki a világból a szimplán csak lámpaoltás utáni szórakoztatásra kieszelt gyors és brutális krimik. Nagyobb igényû, komolynak tartott korszaka (Viharsziget, Titokzatos folyó) elõtt Dennis Lehane is ebben a zsánerben utazott - az ötepizódos Kenzie/Genarro-sorozat harmadik kötetében legalábbis mindenképp.

Lehane bámulatosan rövidre húzott expozícióval startoltatja regényét: ugyan Patrick és Angie, a két megvesztegethetetlen bostoni magánnyomozó még mindig az elõzõ kötetben (Sötétség, fogd meg a kezem) szerzett sebei nyalogatásával van elfoglalva, nagyjából három oldal után már ki is keverednek a gyászos kényszernyugdíjból, hogy egy - mondani se kelljen: felettébb gyanús körülmények között - eltûnt milliomoscsemete után kezdjenek szimatolni. Tisztességes munkásemberként Lehane lelkiismeretesen dolgozik figurái elevenen tartásán: jól ismert, szeles bostoni közegükbõl például a fülledt Floridába zavarja õket, s a gyerekkori barátok viszonya is végre új szintre lép. A szerzõ emberszemlélete döglesztõen keserû, számottevõ fordulatok nagyjából tízoldalanként érkeznek, a fabula feszes, mint a zongorahúr - újabb jó pontok. A két fõgonosz elvetemültségét azonban a mégoly pesszimista antropológiai nézetekkel is csak bajosan lehetne magyarázni: túlrajzolt alakjuk inkább egy James Bond- vagy Batman-darabban mutatna hitelesen. És közepes szellemeskedéseivel Lehane-nak ezúttal sem sikerült az elbeszélõ Patrik Kenzie-bõl ezredfordulós Philip Marlowe-t faragnia.

Fordította: Huszár András. Agave, 2010, 282 oldal, 2680 Ft

*** alá

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egzaltált Dürer

A monumentális kiállítás középpontjában egyetlen mű, egy 1506-os dátummal jelölt, Selmecbányáról származó gótikus szárnyas oltár áll, amelynek az egyik táblaképével (helyesebben reprodukciójával) mindenki találkozott már. A kollektív emlékezetünkbe beégett a Vizitáció (Mária találkozása Erzsébettel), ám ez nem mondható el a nyolcból megmaradt hét táblaképről – amelyek most először láthatók együtt.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Szivárgás

Tavaly szeptemberben a kuruc.info közzétett egy olyan párbeszédet tartalmazó hangfelvételt, amelyen többek között ez hallható: „Nekem a Viktor azt mondta, hogy azért jöjjek be, hogy beszéljük meg, hogy ki fenyegetett meg.”

Szép, új, szintetikus világ

  • Váradi András

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

„Itt írd alá, Gergő!”

A fideszes ifjúságból indulva, minisztériumokon és államtalanított állami cégeken át vezető úton került Böszörményi-Nagy Gergely, az Orbán-rendszer egyik hivatásos szabadgondolkodója a MOME-t fenntartó alapítvány élére, ahol aztán nem kívánt ismertséget szerzett.

„Végre ellazultunk”

Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, de fontosabb, hogy a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a köz­életről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.