könyv - DENNIS LEHANE: MEGSZENTELT ÉLETEK

  • - greff -
  • 2010. április 15.

Könyv

A filozofikus, a lélektani, a tájábrázoló és a társadalmi tablófestõ bûnregények korában sem koptak ki a világból a szimplán csak lámpaoltás utáni szórakoztatásra kieszelt gyors és brutális krimik. Nagyobb igényû, komolynak tartott korszaka (Viharsziget, Titokzatos folyó) elõtt Dennis Lehane is ebben a zsánerben utazott - az ötepizódos Kenzie/Genarro-sorozat harmadik kötetében legalábbis mindenképp.

Lehane bámulatosan rövidre húzott expozícióval startoltatja regényét: ugyan Patrick és Angie, a két megvesztegethetetlen bostoni magánnyomozó még mindig az elõzõ kötetben (Sötétség, fogd meg a kezem) szerzett sebei nyalogatásával van elfoglalva, nagyjából három oldal után már ki is keverednek a gyászos kényszernyugdíjból, hogy egy - mondani se kelljen: felettébb gyanús körülmények között - eltûnt milliomoscsemete után kezdjenek szimatolni. Tisztességes munkásemberként Lehane lelkiismeretesen dolgozik figurái elevenen tartásán: jól ismert, szeles bostoni közegükbõl például a fülledt Floridába zavarja õket, s a gyerekkori barátok viszonya is végre új szintre lép. A szerzõ emberszemlélete döglesztõen keserû, számottevõ fordulatok nagyjából tízoldalanként érkeznek, a fabula feszes, mint a zongorahúr - újabb jó pontok. A két fõgonosz elvetemültségét azonban a mégoly pesszimista antropológiai nézetekkel is csak bajosan lehetne magyarázni: túlrajzolt alakjuk inkább egy James Bond- vagy Batman-darabban mutatna hitelesen. És közepes szellemeskedéseivel Lehane-nak ezúttal sem sikerült az elbeszélõ Patrik Kenzie-bõl ezredfordulós Philip Marlowe-t faragnia.

Fordította: Huszár András. Agave, 2010, 282 oldal, 2680 Ft

*** alá

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.