Könyv
Néha sehogy, néha felszínesen
Az MMA művészetelméleti tagozatának megbízásából idén februárban jelent meg Bárdosi Józsefnek, a váci Tragor Ignác Múzeum főmuzeológusának az 1960-nal kezdődött ötven év magyar festészetét feldolgozó monográfiája.
„Ma már lehet a fatvával viccelődni” - Salman Rushdie író
Új regényében, A Golden házban egy titokzatos indiai család települ be a manhattani Greenwich Village-be, a dúsgazdag emigránsok Obama beiktatásával egy időben foglalják el a Golden házat – Rushdie az ő történetükben éppúgy érdekelt, mint abban, hogy mi vezetett végül Trump tényezővé válásához. A szerzővel e-mail-interjút készítettünk.
Az Éden végessége
Az, hogy az élet nem leányálom, nem kolosszálisabb közhely, mint az az utóbbi évtizedekre jószerivel mindenki számára magától értetődő tény, miszerint a születés előtti időszaknak (a prenatális fejlődésnek) döntő jelentősége van a későbbi életünk minősége, lelki fejlődésünk (vagy épp zavaraink) szempontjából.
Egy fotósnak sikerült taccsra vágnia az irodalmi Nobel-díjat
Zaklatás, szivárogtatás, botrány az akadémián.
Nem habos kakaó
Az iskolai olvasmányok és memoriterek többsége menthetetlenül búvalbaltázott, és melegágya a tanult pesszimizmusnak: elsőben a Micó macska mártírhalála, negyedikben halálhörgés, siralom, hatodikban Szép Ilonka, Kőmíves Kelemen és a depresszióirodalom gyöngyszeme, A Reményhez, hadd ne soroljam – kész csoda, hogy a gyerekek nem dőlnek tömegesen fakardjukba.
„Örüljünk, ha egyáltalán olvas”
A hazai gyerekirodalom helyzetéről, új kilátásokról és jó könyvekről beszélgettünk Szekeres Nikolettával, a téma szakértőjével, miközben a young adult irodalomtól eljutottunk egészen az óriásplakátokig.
A bujkáló szörnyeteg
Első prózakötetéhez Gyurkovics Tamás nem kevésbé ambiciózus témát választott, mint Josef Mengele dél-amerikai bujkálásának történetét.