Talán nem túl hangzatos kijelentés, miszerint az 1931-ben született angol író a kémkedés témájának Homérosza, visszafogottabban: Balzacja. Mint a nagy francia, le Carré is realista totalitással, mérhetetlen tudással, hatalmas alakformáló erõvel, ironikus humorral, roppant nyelvi arzenállal alkotta meg e jelenség emberi komédiáját. Egyik legmonumentálisabb vállalkozása a Karla-trilógia, melynek második kötetét - Falvay Dóra friss, eléggé meggyõzõ fordításában - nemrég vehettük kézbe. A regényciklusban az író eddig ismeretlen dimenziókba emelte a korábban pusztán érdekes, politikai töltetû kalandregénynek felfogott kémtörténet mûfaját, amelynek gyermekbetegségeiben még az õ elsõ remekmûve, A kém, aki bejött a hidegrõl is részben osztozott. A leosztásban persze most is a jók és a rosszak harca a sztori lényege. De a korábbi regény (Árulás) kétségbeejtõ tapasztalata után - amikor is az egyik legfeddhetetlenebbnek tûnõ angol hazafi leplezõdik le az oroszok által futtatott ügynökként - a biztos értékek cseppfolyóssá kezdenek válni a szovjet Karla ellenfele, George Smiley gondolkodásában. Az értékhierarchia alapjai recsegnek most. Kém-e még a kém, s még mindig rendíthetetlen hazafi-e, ha tetteiben hirtelen szerepet kapnak az érzelmek is? A magánügyek mindig alárendelhetõk a közügyeknek? Utóbbiak mindenhatósága minden pillanatban érvényes? Ember-e még az ember, ha - egy újabb keletû kifejezéssel élve - a gyanú hermeneutikája uralja életét? Smiley - noha gyõz (?!) - rezignációja immár csillapíthatatlan. A kémkedés Hamletje õ. Fordította: Falvay Mihály. Agave, 2010, 494 oldal, 3280 Ft *****
Figyelmébe ajánljuk
Siófokon még számolják, mennyi szemétdíjat fizet a város a Plázs után
Gáláns „ajándék” az önkormányzattól egy milliárdos árbevételű cégnek.
Leonardo DiCaprio akciókrimijének áll a zászló a jövő évi Oscaron
Négy hónap van hátra a 2026-os Oscar-gáláig. Bemutatjuk, hogy áll jelenleg a díjért folyó verseny, és mely filmekre érdemes odafigyelni a következő időszakban.
„Nem vagyok inkvizítor, de a büntetőfeljelentéseket megtettük” – mondja Orosháza polgármestere a költségvetési biztos kinevezése után
A kincstár döntése azért született, mert a város pénzkészlete 2020-hoz képest 89 százalékkal csökkent, miközben a kiadások megkétszereződtek.
A Sráckor rendezője készített filmet a zeneszerzőről, aki snassznak találta Molnár Ferencet
A Blue Moonban az év talán legjobb alakítását láthatjuk Ethan Hawke-tól, aki a tragikus sorsú zeneszerző, Lorenz Hart bőrébe bújt.
Közfoglalkoztatottak gyűjtötték az aláírást a Fidesznek Csörögön
Két közfoglalkoztatott – egyikük a helyi roma önkormányzat tagja – is gyűjtötte az aláírást a Fidesznek a Pest megyei községben. Szorcsik József polgármester szerint lenézik a közfoglalkoztatottakat azok, akik szerint önszántukból ne tudnának beállni aktivistának.
„Az a fajta hamis technológiai fejlődés, amit az OpenAI hajszol, csak a profitot célozza”
Karen Hao amerikai újságíró könyve a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI belső ügyeiről rántja le a leplet, de a mesterséges intelligenciával kapcsolatban is gyanakvó. Úgy véli, a Szilícium-völgyben már nem a tudomány, hanem a vakhit mozgatja a fejlesztőket és a tőkét.
Elhunyt politikusa után nem delegál parlamenti szószólót a hazai románság a törvényhozásba
Kreszta Traján román nemzetiségi szószóló októberi halála után az országos román önkormányzatnak harminc napja volt, hogy új szószólót delegáljon a parlamentbe.
Jön a bolond!
William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.
Út a féktelenbe
Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.
Cica az istállóban
„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.
A hegyek hangja
„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.
A jóság hímpora
Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.