Talán nem túl hangzatos kijelentés, miszerint az 1931-ben született angol író a kémkedés témájának Homérosza, visszafogottabban: Balzacja. Mint a nagy francia, le Carré is realista totalitással, mérhetetlen tudással, hatalmas alakformáló erõvel, ironikus humorral, roppant nyelvi arzenállal alkotta meg e jelenség emberi komédiáját. Egyik legmonumentálisabb vállalkozása a Karla-trilógia, melynek második kötetét - Falvay Dóra friss, eléggé meggyõzõ fordításában - nemrég vehettük kézbe. A regényciklusban az író eddig ismeretlen dimenziókba emelte a korábban pusztán érdekes, politikai töltetû kalandregénynek felfogott kémtörténet mûfaját, amelynek gyermekbetegségeiben még az õ elsõ remekmûve, A kém, aki bejött a hidegrõl is részben osztozott. A leosztásban persze most is a jók és a rosszak harca a sztori lényege. De a korábbi regény (Árulás) kétségbeejtõ tapasztalata után - amikor is az egyik legfeddhetetlenebbnek tûnõ angol hazafi leplezõdik le az oroszok által futtatott ügynökként - a biztos értékek cseppfolyóssá kezdenek válni a szovjet Karla ellenfele, George Smiley gondolkodásában. Az értékhierarchia alapjai recsegnek most. Kém-e még a kém, s még mindig rendíthetetlen hazafi-e, ha tetteiben hirtelen szerepet kapnak az érzelmek is? A magánügyek mindig alárendelhetõk a közügyeknek? Utóbbiak mindenhatósága minden pillanatban érvényes? Ember-e még az ember, ha - egy újabb keletû kifejezéssel élve - a gyanú hermeneutikája uralja életét? Smiley - noha gyõz (?!) - rezignációja immár csillapíthatatlan. A kémkedés Hamletje õ. Fordította: Falvay Mihály. Agave, 2010, 494 oldal, 3280 Ft *****
Figyelmébe ajánljuk
Valóra vált forgatókönyv
1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.
Amikor győznek a hippik
Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.
Hibamátrix
Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.
Ozmózisok
Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.
Mozaikkockák
A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.
Abúzus, család
Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.
Mint amikor a happy end helyett a stáblista jön, majd ránk kapcsolják a villanyt
Hatos Pál Hideg polgárháború című könyve afféle szintetizáló munka, ahol a történész szerző az 1918-19-es forradalmak és az ellenforradalom korszakának közös, inkább szomorú tapasztalatait és a máig ható következményeit elemzi. A könyv letehetetlen, noha csöppet sem szívderítő olvasmány.
Maruzsa kínos TikTok-videója csak egy a sok közül: ellepték a netet a kormánypárti politikusok idióta megnyilvánulásai
Amit látunk, az a fideszes bábpolitikusok napi működéséhez tartozik: tucatjával készülnek miniszterek, államtitkárok, képviselők irodáiban kínos és nevetséges TikTok-videók, Facebook-reelek, amelyek láthatóan annak a digitális harcnak részei, amelyet Orbán Viktor serege vív a magyarok ellen.
A Szőlő utcai botrány a kormány politikai felelőtlenségének újabb látványos példája
Nem árt felidézni, mit is jelentene a politikai felelősségvállalás, mert a 2010 óta kétharmados parlamenti többséggel kormányzó Fidesz–KDNP 15 éve nagyjából semmiért nem vállalt felelősséget.