Tegnapig azt latolgattuk, hogy ki nyeri az irodalmi Nobelt, tegnap óta meg azt, hogy ki nyerte? Hogy kicsoda Szvetlana Alekszijevics, az 1948-ban született belarusz író-újságíró?
A Svéd Akadémia indoklásában például ez áll: „Az elismerést többszólamú írásaiért kapta, melyekben korunk szenvedésének és bátorságának állít emléket.”
| ||
Magyarul eddig két könyve, A háború nem asszonyi dolog és a Fiúk cinkkoporsóban jelent meg, és hamarosan kapható lesz az Elhordott múltjaink is, mely arra keresi a választ, hogy milyen embert hozott létre a szocialista társadalom és milyen emberi tragédiák rejtőznek az egyszerű szókapcsolat, „a kommunizmus bukása” mögött?
A friss Nobel-díjas szerzőről az Elhordott múlt magyar fordítóját, Iván Ildikót kérdeztük:
„Számomra Alekszijevics szövegében az volt a legfontosabb és a legmegrázóbb, hogy a Szovjetunióban hosszú évtizedeken át milyen abszurd fordulatokat produkált az átlagemberek élete. Nagyon durva ellentétben álltak a mindenki életét átitató eszmék és a groteszk egyéni életutak.
A könyv, amit fordítottam, monológok sorozata. Alekszijevics tulajdonképpen nem kirívó történeteket mesél el, a fejbeverő éppen az, hogy a mesélők mennyire hétköznapinak tekintették a velük megesett borzalmakat. És azért, mert vannak a könyvben a jelenbe átívelő történetek, teljesen világos, hogy ma sem jobb a helyzet.”
