„Ma sem jobb a helyzet” – néhány szó a friss irodalmi Nobel-díjasról

  • narancs.hu
  • 2015. október 9.

Könyv

A díjat Szvetlana Alekszijevics nyerte – magyar fordítóját kérdeztük.

Tegnapig azt latolgattuk, hogy ki nyeri az irodalmi Nobelt, tegnap óta meg azt, hogy ki nyerte? Hogy kicsoda Szvetlana Alekszijevics, az 1948-ban született belarusz író-újságíró?

A Svéd Akadémia indoklásában például ez áll: „Az elismerést többszólamú írásaiért kapta, melyekben korunk szenvedésének és bátorságának állít emléket.”

false

Magyarul eddig két könyve, A háború nem asszonyi dolog és a Fiúk cinkkoporsóban jelent meg, és hamarosan kapható lesz az Elhordott múltjaink is, mely arra keresi a választ, hogy milyen embert hozott létre a szocialista társadalom és milyen emberi tragédiák rejtőznek az egyszerű szókapcsolat, „a kommunizmus bukása” mögött?

A friss Nobel-díjas szerzőről az Elhordott múlt magyar fordítóját, Iván Ildikót kérdeztük:

„Számomra Alekszijevics szövegében az volt a legfontosabb és a legmegrázóbb, hogy a Szovjetunióban hosszú évtizedeken át milyen abszurd fordulatokat produkált az átlagemberek élete. Nagyon durva ellentétben álltak a mindenki életét átitató eszmék és a groteszk egyéni életutak.

A könyv, amit fordítottam, monológok sorozata. Alekszijevics tulajdonképpen nem kirívó történeteket mesél el, a fejbeverő éppen az, hogy a mesélők mennyire hétköznapinak tekintették a velük megesett borzalmakat. És azért, mert vannak a könyvben a jelenbe átívelő történetek, teljesen világos, hogy ma sem jobb a helyzet.”

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.