Könyv

Melissa Fleming: A remény, amely legyőzte a tengert

Könyv

A menekültválságról és a menekültek életéről nem lehet elegendő könyvet írni, gondolom mindezt több, a témában született írás elolvasása után is. Bár a történetekben az elemek ismétlődnek, mégis mindig akad újabb valóságmorzsa: az idilli szíriai gyerekkor a nagycsaláddal, a tetőn töltött fülledt éjszakák, a változás furcsa, baljóslatú szele, tankok, vér, menekülés és a pillanatnyi megnyugvás utáni nihil, hogy akkor mit is lehet kezdeni menekültként egy idegen országban. Dua története mindezt kiegészíti a meneküléssel a kvázi biztonságot nyújtó Egyiptomból a fényes jövőt ígérő Európába. Őszintén beszél az embercsempészek gonoszságairól, az illegális határátlépésért kiszabott börtönbüntetésekről, és a végtelenül hosszúra s tragikusra sikeredett földközi-tengeri hánykolódásról két idegen gyerekkel a karjában. Dua Ez-Zamíl, a fiatal szír menekült lány életét Melissa Fleming, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának vezető szóvivője öntötte regény formátumba, éppúgy képet adva az arab tavasz és a szír háború kibontakozásáról, mint egy vőlegénye vízbe fúlását néhány centiméterről végigkövető lány szenvedéseiről. Mesél szokásokról, makacs szerelmesekről, vallási és politikai ellentétekről, tehetetlenségről és a vágyott békéről, amely Egyiptomban fogadja a menekülő szír családot, és amely néhány hónap leforgása alatt gyűlöletté formálódik. Az olvasóban pedig csak gyűlik a rettenetes igazságtalanságok felett érzett düh, és Duához hasonlóan egy idő után már ő sem látja a túlpartot.

Fordította: Nagy Marcell. HVG Könyvek, 2018, 256 oldal, 3500 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.