Könyv

Műfaji zsonglőrnek és Brooklyn írójának tartják, mely címkék ellen nincs is kifogása. Első nagy sikerét Árva Brooklyn című regényével aratta; ez tette kevesek kedvencéből kisebbfajta sztárrá, és az irodalmi elit is befogadta. Noha ez megjelent magyarul, lemaradásaink mégis súlyosak Amerika egyik legmenőbb írójából. E tarthatatlan helyzetet enyhítendő kerestük meg – telefonon – a szerzőt.

"Mi az enyém a Barbárok-ban? A közlés művészete. A leleményt készen kaptam összes motívumában. Az egész mesét s belső fordulatait, s bizonyára azt is mind nekem tulajdonítják" - írta Móricz Zsigmond a naplójába, 1934 decemberében. Barna Dávid épp Móricztól kapta készen a "mesét" egy még ma is különösnek minősíthető, örökbefogadássá szelídített időskori szerelem történetét. Ha, miként a kötet elején a szerző is javasolja, a valódi személyekre kíváncsian a "mindenki számára elérhető szakmunkákhoz és emlékezésekhez fordulunk", láthatjuk ezt a sztorit az író naplójegyzetein keresztül, de Móricz lányának vagy szeretőjének, esetleg a Móricz Zsigmond utolsó szerelme címmel könyvet író Hamar Péternek a szemével is.

A bihari pusztáról indult Sinka István (1897-1969) a népi írók csoportjának legkonokabb képviselőjeként nem publikált - nem is publikálhatott volna - a Rákosi-érában. Nagy Imre első miniszterelnöksége idején már visszaterelték volna az irodalmi életbe, ám ez csak az első Kádár-évben sikerült - állambiztonsági segédlettel.

Csukás István mesefigurái, Órarugógerincű Felpattanó, Egylábú Esernyőmadár és Lesből Támadó Szárítókötél virágcsokorral üdvözölnék a célban Alan Hollinghurst Booker-díjas regényének főszereplőjét azon a versenyen, amelyet a legsokatmondóbb nevű irodalmi alakoknak rendeztek. Mert Nick Guest vendég a javából: a Thatcher-korabeli London egyik parlamenti képviselőjének luxuslakásában kapott vendégszobát, de a meghívón nem a tetőtéri hálószoba ajtószáma szerepelt, hanem a kispad közvetlenül a felső tízezer játékterének partvonala mellett. Az a hely, ahonnan be lehet ugyan sétálni a pályára, de ott mindenki azonnal észreveszi a cipőn az oldalvonal krétaporának nyomát. Ez pedig különösen veszélyes, ha az ember bőre alatt még egy bélyeg van: a homoszexualitásé.

Korábban sem dúskáltak a pénzben, de működtek, és működtették a magyar kultúrát. A jelenlegi elvonások és a kiszámíthatatlan kultúrpolitika rombolása miatt most lényegében az a kérdés: ki meddig húzza. A túlélési esélyekről irodalmi, filmes és színházi lapok főszerkesztőivel társalogtunk.

A Kezdők és a Befognád, ha szépek kérlek? után hamarosan megjelenik Raymond Carver prózai életműsorozatának harmadik kötete, a Katedrális. Ennek apropóján az író özvegyét és irodalmi javainak gondozóját, a költőként is ismert Tess Gallaghert kérdeztük - egyebek mellett arról, hogyan látja ő a Carver írásainak jótékony megcsonkításával vádolt szerkesztő, Gordon Lish szerepét.

Ha máshonnan nem, hát a fiatal közgazdász/médiakutató szerző könyvéből megtudhatjuk: a peer-to-peer (P2P) fájlcserélő hálózatok korában élünk. Az ilyen hálózatok fenntartói a most uralkodó diskurzus szerint kalózok, a szerzői jog notórius háborítói - ám mint éppen Bodó könyvéből kiderül, ez a diskurzus - nem utolsósorban a kalózok működésének eredményeképpen - már nem is olyan egyoldalú, s nem is pusztán az egyik fél uralja.

Az emberről és társas viszonyairól folytatott középkori elmélkedések középpontjában Nagy Szent Gergely szavaival élve a "a bűnök rettentő sokasága" állt, amely királynőjük, a kevélység vezette seregként intéz összehangolt támadást a szív ellen. A pusztító hadak alvezéreiként szolgáló főbűnöket végeláthatatlan csapatokban követik a többiek: a haragot a viszály, a felfuvalkodottság, a sértés, a lárma, a felháborodás és a káromkodás, a torkosságot az ostoba vidámság, a pojácaság, a tisztátalanság, a szószátyárság, az értelem eltompulása és így tovább.

"Divatban vagyok, mint a krinolin" - mondogatta önironikusan az 1890-es évek elején a korabeli magyar politika sebesen emelkedő csillaga, Wekerle Sándor, ám tévedett, hiszen országos népszerűsége jócskán túlélte a kámvás rokolya módiját. A pénzügyi zseniként azonosított politikus, a móri gazdatiszt fia ugyanis mindösszesen háromszor viselte a miniszterelnöki tisztséget hazánkban.

Ezt most nagyon eltalálták. Pedig rosszat sejtettem.

Egy angol kastély ódon falai között minden éjszaka velőtrázó kacaj borzolja a lakók hátát, folyosóin hol egy halálfejes kísértet, hol egy kísérteties tibeti szerzetes szedi áldozatait. Eközben a hírhedt szuperbűnöző, Skorpió London gazdag polgárait öldökli, az átváltozóművész, Vörösbegy párizsi ficsúrok zsebeit fosztogatja, egy álmos riporter vagy egy morcos nyomozó pedig gyilkosságok szövevényes szálait bogozza ki Amerikában. A Fapados Kiadó A magyar ponyva klasszikusai sorozatában megjelent bűnügyi történetek stílusukban, történeteikben elütnek ugyan egymástól, de több közös elem is felbukkan bennük. Mindannyian távoli országokban kalandoznak, cselekményüket annak a vidéknek a díszletei közé helyezik, amelynek bűnügyi irodalmából a legtöbbet kölcsönöztek, rejtélyeik az irreálissal kacérkodnak, fő elemük az álruhákkal, színjátékokkal megtervezett bűntények, bűnözőik pedig a furmányos megtévesztések nagymesterei. Valóságtól elrugaszkodott, pergő kalandokkal szórakoztatnak. Rodriguez Ödön (Barsi Ödön, E. A. Rodriguez és számos más név alatt), Moly Tamás és Aszlányi Károly (Kirk Van Hossum) műveiből válogattunk.

József Attila, Karinthy, Kuncz Aladár, Arthur Koestler, Déry Tibor barátja, a legjelesebb magyar irodalmárok által igen nagyra becsült, szinte tévedhetetlen kritikus, Kafka első magyar monográfusa - ma a nevét is csak a legolvasottabbak ismerik.

Minimum tizenegyes! - a Magyar Narancs irodalmi sikerlistája - magyar irodalom.