Könyv

Nagy író mögött

Barna Dávid: Egy magyar regény

  • Szilágyi Zsófia
  • 2011. november 3.

Könyv

"Mi az enyém a Barbárok-ban? A közlés művészete. A leleményt készen kaptam összes motívumában. Az egész mesét s belső fordulatait, s bizonyára azt is mind nekem tulajdonítják" - írta Móricz Zsigmond a naplójába, 1934 decemberében. Barna Dávid épp Móricztól kapta készen a "mesét" egy még ma is különösnek minősíthető, örökbefogadássá szelídített időskori szerelem történetét. Ha, miként a kötet elején a szerző is javasolja, a valódi személyekre kíváncsian a "mindenki számára elérhető szakmunkákhoz és emlékezésekhez fordulunk", láthatjuk ezt a sztorit az író naplójegyzetein keresztül, de Móricz lányának vagy szeretőjének, esetleg a Móricz Zsigmond utolsó szerelme címmel könyvet író Hamar Péternek a szemével is.

Bár a regénybeli szereplőket és az eseményeket (állítólag) a képzelet szülte, és többnyire a nevek sem valóságosak, a könyv eladásában nyilvánvalóan Móricz segít első könyves kollégájának. A címlapra kiemelt "szlogen" ("Minden nagy író mögött áll egy kisasszony") ugyanúgy hozzá visz el, mint a fülszöveget nyitó mondat: "Megengedheti-e magának Móricz Zsigmond, a nemzet nagy írója, hogy egy kis lelenccel, egy kis utcalánnyal hozzák szóba?" Ez az egyetlen hely a regényben, ahol a nagyságos úr, a felesége kérdésében, nevet kap - nem véletlenül emelte ki ezt a mondatot a kiadó, hiszen a könyvet a sokak érettségi tételét jelentő író viszi el a hátán. Ha Móricz életével olvassuk össze a regényt, persze sok minden "nem stimmel". Feltételezésem szerint ezeknek az apró, könnyen ellenőrizhető eltéréseknek (Móricznak például nem volt két fiúunokája) kellene megerősíteniük azt, hogy a képzelet terrénumába léptünk. De amenynyiben nem a jól ismert, bajszos arcot képzeljük el olvasás közben, akkor Barna Dávid regénye még úgy is vékonyka, ha az elbeszélő fiú családjának csak felvillantott, de alig-alig megírt regényére is odafigyelünk.

Az Egy magyar regény nemcsak sokat merít (a témát és a beszédmódot, a szexualitással kapcsolatos nyíltságot illetően) a Móricz-naplókból, de a szerkezete is a naplókét követi. A fejezetcímek valójában dátumok, 1936-tól 2011-ig: az idősödő, testes úriember és a külvárosi csitri szerelmének története összefonódik az elbeszélő fiú családjáéval. 1944. december 20-án egy viselős fiatalasszony hoz ki a gettóból egy kisfiút, aki "szelíd alkoholista" apaként is felbukkan a könyvben. A regény végére tehát Kati, akkor már védelmező "apukája" nélkül (a törvényesített örökbefogadásnál sokkal korábban így nevezi szeretőjét), zsidókat ment meg - ahogy tette ezt a valóságban a Jad Vasem-díjjal kitüntetett Móricz-Litkei Erzsébet és férje, dr. Keresztes Károly. Ha a regénybeli szálakat felfejtjük, oda jutunk, hogy a bajszos úr megmentette a Ferenc József hídról épp a Dunába ugrani készülő lányt, nyolc évvel később Kati mentett meg egy négyéves gyermeket, aki apja lett a vallomást megíró fiúnak. Ha pedig ezt, nem egészen korrekt módon, a szereplők mögött álló alakokra fordítjuk, akkor még határozottabban állíthatjuk: Móricz nélkül Barna Dávid sem lenne. Az a szerző, aki alig több puszta névnél, a kiadó honlapján látható árnyékfotónál, és az újonnan megalakult Libri Kiadó vezetőjével, Sárközy Bencével történt véletlen, izraeli találkozás egyik hősénél.

A múlt és jelen, a kortárs és a klasszikus párbeszédéből született könyv hibája, hogy nem tudta eldönteni, mennyire szeretné hangsúlyossá tenni a dialógust: az Uszáma bin Ládin haláláról vagy a "Roland Barthes-hoz hasonló arrogáns nyugat-európai elmélészekről" szóló részek például bántóan kilógnak a regényből. Vagy több kellene ilyenből, vagy sokkal kevesebb, a regény legjobb részei ugyanis az "író úr" történetével kapcsolatosak: ilyen az, amikor apja halála után a lánya, Zsóka azonnal kirakja a leányfalui házból Katit. De az sem egészen világos, hogy a kisfiú kimentése a gettóból, az egész regény egyik kulcsjelenete miért fordul át az addigiak alapján váratlanul az őzzel kapcsolatos metaforizálásba (bár ennek köszönhető az egyébként remek címlap). Ahogy az is nehezen érthető, hogy az 1938-as évet miért egy szőlőfürt fotója jelzi.

Libri Kiadó, 2011, 171 oldal, 1990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.