KÖNYVMELLÉKLET

Moritz Föllmer: A Harmadik Birodalom kultúrtörténete

  • - banza -
  • 2018. július 7.

Könyv

Pofonegyszerű, ám remekül működő ötlettel teszi roppant méretű anyagát áttekinthetővé a szerző. A fejezetek élén egy-egy fotót közöl, és a képen látható motívumokkal közelíti meg tárgyát. Talán a legfrappánsabb, amikor indulásként és kedvcsinálóként egy 1928-ban, Berlinben lefényképezett újságosbódé kínálatát elemzi. Látható tehát, hogy Föllmer az ún. Alltagsgeschichte módszereivel is él, vagyis a mindennapi élet mozzanatait ügyes kézzel helyezi a világtörténelmi súlyú események mellé. Már a könyv eredeti címében Goebbels naplóját idézi, aki Párizs eleste után ezt rögzíti: „Olyan az egész, akár egy álom.” Föllmer koncepciója szerint a „kultúra mindig, mindenütt vágyakhoz és álmokhoz kötődik”, ami nem feltétlenül igaz, de módszertanilag gyümölcsöző alaptétel, ráadásul szerfölött olvasóbarát.

Aztán jönnek a további naplók. Például a hamburgi tanárnő, Luise Solmitz 1933-as hátborzongató, ámde tipikus bejegyzése: „Nagyszerűen érzem magam a diktatúrában.” De amikor rádöbben, hogy zsidó férjével nem is lesz olyan álomszerű az élet, 1941-ben már ezt írja: „Minden önállóságot, minden személyességet és individualitást államellenesnek nyilvánít a rendszer, mely kizárólag az állami akarat eszközének tekinti az embert.” És végső summája, melyet Föllmer már nem idéz: „Soha nem volt még nép, mely nagyobb lelkesedéssel képviselt volna egy rossz ügyet.”

E szélsőértékek közt lezajló folyamatokat elemzi higgadtan, ötletesen a kötet, mely remek fordításban, odaadó szerkesztésben került elénk.

Fordította Kurdi Imre. Corvina, 2018, 267 oldal, 3990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.