Könyv

Mucha Attila: Konyha, sör, főzés. Így főzök sört a konyhában

  • Vincze Ádám
  • 2016. szeptember 11.

Könyv

A Magyarországra is begyűrűző kézművessör-őrület mostanában van a csúcspontján, a trend pedig magával húzta a hazai iparágat is. Ennek egyik hozadéka, hogy Budapesten már nem is számít igazán igényes kocsmának az, ahol ne rejtőzne, ha csapon nem is, legalább a hűtőben pár tucatnyi kisüzemi sör, a másik pedig az, hogy egyre többen próbálkoznak saját főzéssel, kisebb-nagyobb sikerrel, előszeretettel használva saját magukra például a gerillafőző kifejezést, aminek, valljuk be, nem sok értelme van, de legalább jól hangzik.

Mindezt azért fontos elmondani ennek a könyvnek a recenziójában, mert Mucha Attila munkája egyáltalán nem nekik szól, sőt, a konkrét sörreceptek még tíz oldalt sem foglalnak el ebben a szép kiállítású kiadványban. Mucha saját bevallása szerint is műkedvelő sörínyenc, így egyáltalán nem szakkönyvet írt, sokkal inkább egy olyasfajta szórakoztató, rövidke, könnyen fogyasztható, olvasmányos munkát, amely közérthetően vezeti be az olvasót a sörfőzés technológiájába. A tapasztalt sörfőzőknek tehát nem ez lesz a bibliájuk, pláne azért, mert a szerző karakánul bevallja, hogy ő bizony lényegesen leegyszerűsíti a dolgokat, és malátakivonatot használ, aminek segítségével egyrészt végképp elássa magát a szakemberek előtt, másrészt viszont a folyamatot tényleg annyira leegyszerűsíti, hogy szó szerint a konyhában, az ott rendelkezésére álló eszközök segítségével készülnek a főzetei. Így viszont a receptek és az eljárás sem lesz obskúrusabb az Ínyesmester szakácskönyve receptjeinél, úgyhogy akár a konyhai sörfőzéssel kacérkodóknak, akár a szimpla érdeklődőknek jó szívvel ajánlható a könyv, amelyet az amúgy az Origo gasztrorovatának vezetőjeként dolgozó Zirig Árpád szellemesen komponált fotói tesznek még szórakoztatóbbá.

Zirig Árpád fotóival. Athenaeum, 2016, 120 oldal, 3990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.