Könyv

Mucha Attila: Konyha, sör, főzés. Így főzök sört a konyhában

  • Vincze Ádám
  • 2016. szeptember 11.

Könyv

A Magyarországra is begyűrűző kézművessör-őrület mostanában van a csúcspontján, a trend pedig magával húzta a hazai iparágat is. Ennek egyik hozadéka, hogy Budapesten már nem is számít igazán igényes kocsmának az, ahol ne rejtőzne, ha csapon nem is, legalább a hűtőben pár tucatnyi kisüzemi sör, a másik pedig az, hogy egyre többen próbálkoznak saját főzéssel, kisebb-nagyobb sikerrel, előszeretettel használva saját magukra például a gerillafőző kifejezést, aminek, valljuk be, nem sok értelme van, de legalább jól hangzik.

Mindezt azért fontos elmondani ennek a könyvnek a recenziójában, mert Mucha Attila munkája egyáltalán nem nekik szól, sőt, a konkrét sörreceptek még tíz oldalt sem foglalnak el ebben a szép kiállítású kiadványban. Mucha saját bevallása szerint is műkedvelő sörínyenc, így egyáltalán nem szakkönyvet írt, sokkal inkább egy olyasfajta szórakoztató, rövidke, könnyen fogyasztható, olvasmányos munkát, amely közérthetően vezeti be az olvasót a sörfőzés technológiájába. A tapasztalt sörfőzőknek tehát nem ez lesz a bibliájuk, pláne azért, mert a szerző karakánul bevallja, hogy ő bizony lényegesen leegyszerűsíti a dolgokat, és malátakivonatot használ, aminek segítségével egyrészt végképp elássa magát a szakemberek előtt, másrészt viszont a folyamatot tényleg annyira leegyszerűsíti, hogy szó szerint a konyhában, az ott rendelkezésére álló eszközök segítségével készülnek a főzetei. Így viszont a receptek és az eljárás sem lesz obskúrusabb az Ínyesmester szakácskönyve receptjeinél, úgyhogy akár a konyhai sörfőzéssel kacérkodóknak, akár a szimpla érdeklődőknek jó szívvel ajánlható a könyv, amelyet az amúgy az Origo gasztrorovatának vezetőjeként dolgozó Zirig Árpád szellemesen komponált fotói tesznek még szórakoztatóbbá.

Zirig Árpád fotóival. Athenaeum, 2016, 120 oldal, 3990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”