„Öngyilkos tudatlanság” – Nagyinterjú Krasznahorkai Lászlóval

  • narancs.hu
  • 2016. szeptember 14.

Könyv

A friss Narancs címlapinterjújában saját szakálláról és Mészáros Lőrincről is kérdeztük a világhírű szerzőt, akinek új regénye most kerül a boltokba.
false

Fontos esemény a magyar irodalomban: megjelenik Krasznahorkai új nagyregénye, a Báró Wenckheim hazatér. Bagi Zsolt kritikája szerint az olvasót elfogja majd a kényelmetlen érzés, hogy „Krasznahorkai abszurd világa fedésben van a mi valóságunkkal”. Vagyis „Magyarország végre, a Sátántangó óta először, felnőtt Krasznahorkai világához, bátran, mindenfajta takargatás, politikai korrektség nélkül, büszkén vállalja saját tökéletes megsemmisülését”.

A kritika mellett kivételes beszélgetést is közlünk a szerzővel. Kőrizs Imre interjúja így kezdődik:

Magyar Narancs: A Báró Wenckheim hazatér levonatát egy külvárosi vasútvonal mellett olvastam, egy piros padon, a sínek mellett, ahogy a könyvben írja, „felmáglyázott talpfahasábok” közelében, amikor a szomszéd padra egyszer csak leült egy négytagú, kisgyermekes család, és szépen, csendes brutalitással megterített és megebédelt. Mintha az egyik könyvéből léptek volna ki. Döbbenetes volt.

Krasznahorkai László: Nem vagyunk fölkészülve a valóságra. Az ilyen dolgokat, mint amiről mesél, a regényektől várjuk, meg a szórakoztatóipari készülékektől. De arra egyáltalán nem számítunk, hogy olyasmivel találkozunk, ami nem illik bele abba, amit a saját valóságunknak nevezünk. Elképesztő a tudatlanságunk arról, hogy mi a saját valóságunk. Bizonyos értelemben öngyilkos tudatlanság ez: ha nem tudja azt, hogy ilyen világban él, az nemcsak az örömtől és nagy pozitív élményektől foszthatja meg az embert, hanem egyszerűen egy készületlen állapotban tartósítja, olyan valóságban, ahol bármikor megtörténhet valami, amivel szemben védekeznie kell. És fog is védekezni, de ügyetlenül és esélytelenül.

A folytatásban szó esik a fejben futkosó mondatokról és a szórakoztatásról, a különböző gyávaságokról és a megváltó szakállról, de még Mészáros Lőrincről és Donald Trumpról is. Mindezt megtalálja a holnap utcára kerülő lapszámban.

Figyelmébe ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.