Mosolygó, több nyelven beszélő konyhai kisegítők, jogot hallgató utcaseprők, közgazdász pincérek, bölcsész mosogatók, könyvelőnek tanuló szobalányok. Ez nem a legújabb nemzeti alaptanterv rémálma. Ez a mai amerikai szolgáltatószektor. Amerika gazdasági fejlődésének és töretlen belső fogyasztásának egyik fontos tényezője a bevándorlás volt. Az idényjellegű szolgáltatási szektorban tevékenykedő nagyvállalatok jelentős része szinte kizárólag külföldi egyetemisták munkájára épül, ahol így a betöltött pozíciókhoz képest messze túlkvalifikált fiatalok dolgoznak. A legnagyobbak, mint a SixFlags, a CedarPoint vagy a DisneyLand külföldi hallgatók ezreit alkalmazzák nyaranta, de a kisebb cégek listája is könyvnyi méretű.
Úgy tűnik, itt mindenki megtalálja a számítását. A munkaadók szeretik a külföldi idénymunkásokat, mivel rájuk nem vonatkoznak az amúgy szigorú munkavállaló-védelmi szabályok, így többek között a túlórát sem kell másfélszeres bérrel fizetniük. Emellett az idegenek munkabírása és munkakedve is messze felülmúlja az amerikaiakét. Nem csoda, egy román, szlovák vagy magyar fiatal szívesen dolgozik napi 12-15 órát, ha ezzel heti 700-800 dollárt is kereshet.
Az átlag kezdő órabér
5,5-8 USD, régiótól és a munka típusától függően. Dolgozni sokat kell, viszont rendesen megfizetik, és az előrelépési lehetőségek is jók. Az amerikai munkapiac nagyon rugalmas, az elbocsátások, előléptetések, új alkalmazottak felvétele pillanatok kérdése. Nem ritka, hogy a mosogató egy-két héten belül már az étterem legjobban fizető pozíciójában találja magát, ha arra valóban érdemes.
A legkedveltebb célterületek között van New York és a keleti part néhány nagyobb városa, Las Vegas hotel-kaszinói, a nyugati rész nemzeti parkjai és Los Angeles. Hogy ki hol találja meg a számítását, sok mindentől függ. Egy biztos: tehetséges, rámenős, angolul folyékonyan beszélő és nyitott fiatal nem marad sokáig munka nélkül. Az amerikai átlaghoz képest olyan magasan kvalifikált és szorgalmas a kelet-európai egyetemisták nagy része, hogy ez a kinti vezetőknek is hamar szemet szúr. Egyetlen szűk keresztmetszet az idő - a csereprogramokkal járó J-1-es vízum maximum négy hónapos munkavállalást tesz lehetővé.
A nyári programok során emiatt van nagy jelentősége annak, hogy valaki hol kezd. Az elvesztegetett első heteket-hónapokat később már nehéz pótolni. Akik először próbálnak szerencsét, legtöbbször két lehetőség között választhatnak: a) itthon a jelentkezési lap kitöltésekor megjelölik a szívükhöz legközelebb álló munkahelytípust (vidámpark, nemzeti park, kemping...) és beosztást (konyhai munka, pénztáros, úszómester, takarító stb.), ezzel a szervezetre bízva a munkahelykeresést; b) részt vesznek egy, a régióban (általában Pozsonyban, újabban már Pesten is) tartott állásbörzén, ahol hat-nyolc nagyobb cég között maguk választhatnak. A kezdő beosztások itt sem kecsegtetőbbek, de a cégeket legalább szelektálni lehet. Általános tapasztalat, hogy a nagy mamutvállalatokat jobb kerülni - kezdetben vonzó ugyan, hogy szállást biztosítanak, programokat szerveznek a dolgozóknak, vagy ingyen vidámpark-belépőt adnak - de ennek ára van.
Laci: "Három nyarat töltöttem kint. Pénzben nem jöttem ki rosszul, de milliomos sem lettem belőle. Elkövettem azt a hibát, hogy egy nagy vidámparkhoz mentem vissza minden évben, azt remélve, hogy az előző évi munkámat elismerve egyre jobb helyeket kapok majd. Azután csak néztem, mikor kiderült, a vezetőség is idénymunkásokból áll - ezeket a pozíciókat persze amerikaiak kapják -, így a szezon végére felépített jó kapcsolatok a következő évre semmivé lettek. Új év, új emberek. Hiába ismertem kívülről az étterem minden zugát - hiszen harmadik éve ott voltam -, semmivel sem értem többet a szemükben, mint az egy nappal korábban érkezett emberek. Felmondtam, de két nyaram teljesen ráment. Amerika a végletek országa. Ahogy a lehetőségek korlátlanok, úgy a szívás is korlátlan lehet egy rosszul választott munkahelyen. Észnél kell lenni."
A tapasztaltabbak vagy szerencsésebbek kisebb cégeket céloznak meg, ahol ha jó viszonyt alakítanak ki a tulajdonossal vagy menedzserekkel, szinte családias hangulatban tudnak dolgozni, és szívesen várják őket vissza.
Bálint: "Először egy kis magánvidámparkban dolgoztam, nyugis volt, a napon olvasgattunk egész nap, alig volt forgalom. Inkább unalmas volt, mint nehéz. Második évben egy mexikói étterembe szerződtem, ahol megkedvelt a tulajdonos, meghívott, bármikor menjek vissza hozzájuk, akár lakhatok is náluk. Mondta, a vízum miatt se aggódjak, mindenben segít. Én semmi pénzért nem mennék egy ezreket dolgoztató hatalmas céghez. Bár aki talpraesett, mindenből tud pénzt csinálni. Egy ismerősöm a WalMartnál kezdett takarítóként, és mára már negyven főt foglalkoztató cége van, amivel külsősként takaríttatják a WalMartot. Mondjuk ehhez kint kellett maradnia, ami hosszabb távon már önmagában is nagy feladat. Annyira mások a szokások, hogy néhány hónapra még lehet alkalmazkodni hozzájuk, de magadévá tenni őket nagy kihívás. Egyszer mostam a parkolóban a kocsimat, volt nálam egy fél üveg sör a hőség ellen. Másnap reggel 9-kor emiatt bíróság előtt álltam, mert a nyílt utcán nem röstelltem alkoholt fogyasztani."
Az biztos, hogy Amerikában sincs kolbászból a kerítés, de anyagilag kétségtelenül kedvezőbb a helyzet, mint a Kárpát-medencében. Egy heti keresetből már
autót lehet venni,
egy jó állással a nyár végére már egész kis egzisztenciát lehet teremteni - itthonra. A biztosítás, az orvosi ellátás, az oktatás és számtalan más szolgáltatás nagyon drága, de ezekkel a négy-öt hónapot kint töltő fiatal aligha szembesül. A fogyasztási cikkekre, benzinre, étkezésre, szállásra viszont - a kinti keresethez képest - nem kell komolyabban áldozni.
Fix órabérért dolgozva nyár végére átlagosan 3-4000 dollárt tesznek félre a hallgatók, de akinek sikerül nagy forgalmú, borravalós helyekre bekerülni (krupié, mixer, pincér, londiner, taxis), ennek sokszorosával zárja a szezont. "De a lényeg nem ez" - avat be Gergő, aki egy New York-i étteremben dolgozott. "Van abban valami, ha az ember este véletlenül összefut Woody Allennel egy bárban, vagy egy hosszú hétvégét Miamiben tölthet. Hirtelen nagyon kitágul a horizontod. Másképpen látsz, átértékelsz bizonyos dolgokat. Kint élsz hónapokig vagy akár évekig, bejárod Új-Mexikót, Arizonát, Coloradót, a fantasztikus nemzeti parkokat, barátságot kötsz a világ távoli pontjairól származó emberekkel. Látsz egy óriási országot, kétszázmillió emberrel, ami klasszul működik. Tudatára ébredsz a lehetőségeidnek. Háromszor voltam kint, sok pénzt kerestem, de a harmadáért is csináltam volna. Csak az ottani hétköznapok miatt. Nem mondom, hogy rossz volt végleg hazajönni, de eleinte nehezen találtam a helyem. Elszoktam a rengeteg kicsinyességtől, az állandó borúlátástól. Egy barátom szerint mindenkit ki kellene utaztatni egy hónapra, az többet használna az országnak, mint az euró bevezetése."
Körmendi Ádám
Az ügyintézés, a papírok beszerzése, a vízum kézhezvétele néhány hónapot vesz igénybe. A jelentkezések november, december táján kezdődnek, a kiutazás május-június körül történik. A köztes fél évben mindig akad tennivaló. Többek közt referenciákat, tanári ajánlásokat, amerikai munkaajánlatot, orvosi igazolást, erkölcsi bizonyítványt kell beszerezni, válogatáson, interjún szerepelni. Az előzetes szűrés olyan alapos, hogy J-1-es vízumkérelmet a nagykövetség szinte sosem utasított még vissza, szemben a turistavízumokról keringő és nem is alaptalan rémhírekkel. Mint minden más területen, itt is találkozhatunk kevésbé megbízható cégekkel, tehát érdemes a nagyobb, több évtizedes múltat maga mögött tudó, nemzetközileg is elismert szervezeteket választani, nehogy a részvételi díj befizetése után hiába várjuk a papírok érkezését.
Az utazáshoz J-1-es vízum, érvényes DS2019-es nyomtatvány és útlevél kell. Érkezés után egy amerikai tb-kártyát kell még beszerezni (automatikusan kiállítják), és onnantól kezdve négy hónapig bárhol lehet legálisan dolgozni. Illetve a nyári program kikötései szerint elvileg csak annál a cégnél, ahová eredetileg leszerződött az utazó - a gyakorlatban azonban ezt senki sem kéri számon.
Néhány hasznos link: www.ciee.org, www.interexchange.org, www.aweusa.com, www.campcounselors.com, www.alliancesabroad.com, www.internationalstudent.com, www.immigration.gov/graphics/howdoi/extendstay.html
