Könyv

Muszatics Péter: Utazás Európa mélyére

Könyv

Muszatics Péter Utazás Európa mélyére című könyve valahol félúton jár a szokatlan útikönyv és a várostörténeti esszé között. Mondhatni, a Zónában van: éppúgy, mint azok a városok, amelyeket megfejteni próbál, s amelyekhez Tarkovszkij Sztalkerének hasonlatán keresztül közelít. Muszatics nyolc város (Tallinn, Vilnius, Łódź, Lemberg, Pozsony, Temesvár, Szarajevó, Thesszaloniki) felrajzolásán keresztül a kelet-európaiság és a közép-európaiság összemosódó határait próbálja felfejteni. „Cseppfolyós határok között élő cseppfolyós társadalmakról” tudósít, mindezt úgy, hogy a turista esetleges benyomásait, a középkori történelem távlatait és a popkultúra, a filmipar vagy épp az irodalom motívumait fűzi egymás mellé. Ehhez novellisztikus körítést ad, amely néha túlontúl érzékletes próbál lenni, olykor feláldozódik a világos érthetőség, a nagy szavak és nagy következtetések oltárán. Muszatics, bár épp ezen akar túllépni, sokszor a nemzeti identitás, vagy egyfajta ősi ön­azonosság felől közelít. Pedig épp emiatt nehezen értelmezhetők ezek a városok; a nem nyelvi és nem nemzeti alapon szerveződött helyek nemzeti történelemírása okozza a zavart. A nyelveket és népcsoportokat – legyenek azok magyarok, bolgárok, szlovákok vagy németek – a könyv mint elkülönült identitásokat tárgyalja, pedig a nacionalizmus eszméje előtt nehezen beszélhetünk nyelvi alapú önmeghatározásoktól. A közösség más jellemzők szerint definiálta magát – erre kevés és nem mindig következetes a könyv reflexiója.

Gyors és átfogó történeti áttekintést kapunk viszont, amely segít, hogy tisztában legyünk ezzel a zavaros, minket körülvevő és minket is tartalmazó múlttal. „Az igazi múlttal” – írja Muszatics, ami „helyett sokszor gyanútlanul giccses pótszerekkel és hamisítványokkal találjuk szembe magunkat”. A könyv ezt igyekszik átlépni, de néha sajnos elfelejti, hogy minden leírás konstruálás.

Osiris, 2016, 124 oldal, 2180 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.