Könyv

Muszatics Péter: Utazás Európa mélyére

Könyv

Muszatics Péter Utazás Európa mélyére című könyve valahol félúton jár a szokatlan útikönyv és a várostörténeti esszé között. Mondhatni, a Zónában van: éppúgy, mint azok a városok, amelyeket megfejteni próbál, s amelyekhez Tarkovszkij Sztalkerének hasonlatán keresztül közelít. Muszatics nyolc város (Tallinn, Vilnius, Łódź, Lemberg, Pozsony, Temesvár, Szarajevó, Thesszaloniki) felrajzolásán keresztül a kelet-európaiság és a közép-európaiság összemosódó határait próbálja felfejteni. „Cseppfolyós határok között élő cseppfolyós társadalmakról” tudósít, mindezt úgy, hogy a turista esetleges benyomásait, a középkori történelem távlatait és a popkultúra, a filmipar vagy épp az irodalom motívumait fűzi egymás mellé. Ehhez novellisztikus körítést ad, amely néha túlontúl érzékletes próbál lenni, olykor feláldozódik a világos érthetőség, a nagy szavak és nagy következtetések oltárán. Muszatics, bár épp ezen akar túllépni, sokszor a nemzeti identitás, vagy egyfajta ősi ön­azonosság felől közelít. Pedig épp emiatt nehezen értelmezhetők ezek a városok; a nem nyelvi és nem nemzeti alapon szerveződött helyek nemzeti történelemírása okozza a zavart. A nyelveket és népcsoportokat – legyenek azok magyarok, bolgárok, szlovákok vagy németek – a könyv mint elkülönült identitásokat tárgyalja, pedig a nacionalizmus eszméje előtt nehezen beszélhetünk nyelvi alapú önmeghatározásoktól. A közösség más jellemzők szerint definiálta magát – erre kevés és nem mindig következetes a könyv reflexiója.

Gyors és átfogó történeti áttekintést kapunk viszont, amely segít, hogy tisztában legyünk ezzel a zavaros, minket körülvevő és minket is tartalmazó múlttal. „Az igazi múlttal” – írja Muszatics, ami „helyett sokszor gyanútlanul giccses pótszerekkel és hamisítványokkal találjuk szembe magunkat”. A könyv ezt igyekszik átlépni, de néha sajnos elfelejti, hogy minden leírás konstruálás.

Osiris, 2016, 124 oldal, 2180 Ft

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.