Könyv

Muszatics Péter: Utazás Európa mélyére

Könyv

Muszatics Péter Utazás Európa mélyére című könyve valahol félúton jár a szokatlan útikönyv és a várostörténeti esszé között. Mondhatni, a Zónában van: éppúgy, mint azok a városok, amelyeket megfejteni próbál, s amelyekhez Tarkovszkij Sztalkerének hasonlatán keresztül közelít. Muszatics nyolc város (Tallinn, Vilnius, Łódź, Lemberg, Pozsony, Temesvár, Szarajevó, Thesszaloniki) felrajzolásán keresztül a kelet-európaiság és a közép-európaiság összemosódó határait próbálja felfejteni. „Cseppfolyós határok között élő cseppfolyós társadalmakról” tudósít, mindezt úgy, hogy a turista esetleges benyomásait, a középkori történelem távlatait és a popkultúra, a filmipar vagy épp az irodalom motívumait fűzi egymás mellé. Ehhez novellisztikus körítést ad, amely néha túlontúl érzékletes próbál lenni, olykor feláldozódik a világos érthetőség, a nagy szavak és nagy következtetések oltárán. Muszatics, bár épp ezen akar túllépni, sokszor a nemzeti identitás, vagy egyfajta ősi ön­azonosság felől közelít. Pedig épp emiatt nehezen értelmezhetők ezek a városok; a nem nyelvi és nem nemzeti alapon szerveződött helyek nemzeti történelemírása okozza a zavart. A nyelveket és népcsoportokat – legyenek azok magyarok, bolgárok, szlovákok vagy németek – a könyv mint elkülönült identitásokat tárgyalja, pedig a nacionalizmus eszméje előtt nehezen beszélhetünk nyelvi alapú önmeghatározásoktól. A közösség más jellemzők szerint definiálta magát – erre kevés és nem mindig következetes a könyv reflexiója.

Gyors és átfogó történeti áttekintést kapunk viszont, amely segít, hogy tisztában legyünk ezzel a zavaros, minket körülvevő és minket is tartalmazó múlttal. „Az igazi múlttal” – írja Muszatics, ami „helyett sokszor gyanútlanul giccses pótszerekkel és hamisítványokkal találjuk szembe magunkat”. A könyv ezt igyekszik átlépni, de néha sajnos elfelejti, hogy minden leírás konstruálás.

Osiris, 2016, 124 oldal, 2180 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.