Könyv

Nem csak kukkolás

Robert Schnakenberg: Híres filmrendezők titkos élete

  • Svébis Bence
  • 2012. május 18.

Könyv


„Ennek semmi értelme, de nagyon szórakoztató” – mondta állítólag Truffaut a Psychóról, de éppenséggel jelen kiadványra is igaz.

Talán a film az egyetlen olyan műfaj, melynek már első színrelépését legendák és anekdoták sora övezi. Elég csak a mindenki által ismert Lumière testvérek tekercsére, A vonat érkezésére és annak első vetítésére gondolnunk, melyről kimenekültek a nézők, nehogy elgázolja őket a vásznon közeledő szerelvény.

A Híres filmrendezők… persze nem kezdi ennyire régről, a némafilmek nagymesterével, D. W. Griffith-szel indul a kötet. A filmnek ekkor már önálló narratív nyelve volt, s vásári mutatványból világszenzációvá nőtte ki magát. Akárcsak maga a mesterség, mármint a direktori. Innen jutunk el korunk filmművészetéig, és a rajongóig, aki egyszerű videotékásból Quentin Tarantino lett.

Komplett filmtörténeti körutat kínál tehát a kötet, s bár a külcsín a bulvár harsányságával csábít, a belbecs jóval többet tartogat, mint néhány bárgyú blöff. Nemcsak sanda kukkolás ez a sztárvilág kulisszakulcslyukán, de mítoszok precíz górcsöve is. Hol cáfol, hol pedig megerősít, s az ellenirányú mozgások közepette szinte észrevétlenül épül fel előttünk a filmtörténet egy-egy szelete. Nagy érdeme, hogy nemcsak az Álomgyárral vakít, de Kuroszava vagy mondjuk a nácik celluloidcédája, Leni Riefenstahl is terítékre kerül. Sőt – ha csak pár rövid szócikk erejéig is, de – figyelmet szentel a többek szerint a világ legrosszabb – s éppen ezért kultikus státuszba emelkedett – rendezőjének, Ed Woodnak vagy William Beaudine-nak, aki személyes véleményem szerint az egyik legzavarbaejtőbb, ám legcsábítóbb filmcímmel ajándékozta meg az egyetemes mozgóképtörténetet: Jesse James esete Frankenstein lányával. Külön izgalmas az a válogatott szégyenfal, melyen azon más művészeti ágakban tevékenykedő alkotókat szedi össze a szerző, akiket sosem lett volna szabad kameraközelbe engedni. Egyaránt előkelő helyet foglal el itt Stephen King vagy épp a Beatles zenekar.

Ugyanakkor voltaképpen semmi sincs e kötetben, amit máshol – erről tanúskodik a könyvvégi irodalomjegyzék is – ne találnánk meg, tehát Truffaut idézett mondata továbbra is áll, ám ahogyan a Psychót, úgy e könyvet is érdemes olykor újból és újból elővenni.

Fordította: Bosnyák Edit. HVG Könyvek, 2012, 328 oldal, 3900 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.