Könyv

Nem csak kukkolás

Robert Schnakenberg: Híres filmrendezők titkos élete

  • Svébis Bence
  • 2012. május 18.

Könyv


„Ennek semmi értelme, de nagyon szórakoztató” – mondta állítólag Truffaut a Psychóról, de éppenséggel jelen kiadványra is igaz.

Talán a film az egyetlen olyan műfaj, melynek már első színrelépését legendák és anekdoták sora övezi. Elég csak a mindenki által ismert Lumière testvérek tekercsére, A vonat érkezésére és annak első vetítésére gondolnunk, melyről kimenekültek a nézők, nehogy elgázolja őket a vásznon közeledő szerelvény.

A Híres filmrendezők… persze nem kezdi ennyire régről, a némafilmek nagymesterével, D. W. Griffith-szel indul a kötet. A filmnek ekkor már önálló narratív nyelve volt, s vásári mutatványból világszenzációvá nőtte ki magát. Akárcsak maga a mesterség, mármint a direktori. Innen jutunk el korunk filmművészetéig, és a rajongóig, aki egyszerű videotékásból Quentin Tarantino lett.

Komplett filmtörténeti körutat kínál tehát a kötet, s bár a külcsín a bulvár harsányságával csábít, a belbecs jóval többet tartogat, mint néhány bárgyú blöff. Nemcsak sanda kukkolás ez a sztárvilág kulisszakulcslyukán, de mítoszok precíz górcsöve is. Hol cáfol, hol pedig megerősít, s az ellenirányú mozgások közepette szinte észrevétlenül épül fel előttünk a filmtörténet egy-egy szelete. Nagy érdeme, hogy nemcsak az Álomgyárral vakít, de Kuroszava vagy mondjuk a nácik celluloidcédája, Leni Riefenstahl is terítékre kerül. Sőt – ha csak pár rövid szócikk erejéig is, de – figyelmet szentel a többek szerint a világ legrosszabb – s éppen ezért kultikus státuszba emelkedett – rendezőjének, Ed Woodnak vagy William Beaudine-nak, aki személyes véleményem szerint az egyik legzavarbaejtőbb, ám legcsábítóbb filmcímmel ajándékozta meg az egyetemes mozgóképtörténetet: Jesse James esete Frankenstein lányával. Külön izgalmas az a válogatott szégyenfal, melyen azon más művészeti ágakban tevékenykedő alkotókat szedi össze a szerző, akiket sosem lett volna szabad kameraközelbe engedni. Egyaránt előkelő helyet foglal el itt Stephen King vagy épp a Beatles zenekar.

Ugyanakkor voltaképpen semmi sincs e kötetben, amit máshol – erről tanúskodik a könyvvégi irodalomjegyzék is – ne találnánk meg, tehát Truffaut idézett mondata továbbra is áll, ám ahogyan a Psychót, úgy e könyvet is érdemes olykor újból és újból elővenni.

Fordította: Bosnyák Edit. HVG Könyvek, 2012, 328 oldal, 3900 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.