Könyv

Könyvet a mélyhűtöbe

NemKönyv

  • kabai lóránt
  • 2012. július 10.

Könyv

 


A NemKönyv alcíme szerint 86 dolgot sorol elő, amit az ember "meg szeretne" tenni egy könyvvel, de tilos vagy nem illő. Minden oldalpárra jut egy "feladat"; a nyilvánvalóak mellett (pörgetős mozi rajzolása a sarkokba, a könyv földhöz vágása, szamárfül-hajtogatás) igazán extrém ötletek is szerepelnek (éjszakára tegyük a mélyhűtőbe a könyvet, biciklivel menjünk át rajta, akasszuk fel egy fára).

 

Mivel mindez egy gyermekkönyvkiadó gondozásában jelent meg, akár egyszerű foglalkoztatókönyvnek is tekinthetnénk a szélsőségesebb fajtából, melynek többnyire jól, néha rosszabbul sikerült vagy épp ismétlődő poénjai nem többek, mint legitim rosszalkodásra felszólító üzenetek. Azonban mégiscsak sokatmondó, hogy a könyvheti "nemdedikáláson" átszellemülten mosolygó felnőttek estek neki a kiadványnak, lelkesen gyűrve, tépkedve vagy egyenesen hamburgert fogyasztva rajta. Ebben pedig nemcsak a gyermeki felszabadultságot és a rombolás-rongálás egyszeri, "lopott" örömét látom. Épp e gesztusok bizonyítják - negatív formában - a könyv mint tárgy fontosságát és megbecsültségét. A Nemkönyv épp saját destruálási parancsával épít és erősít egy lassan temetni akart kultúrát, a nyomtatott könyvét.

Az eredeti német kiadást Stephanie Rothmeier tervezte, a magyar változat grafikai megvalósítása Hanák Katalin munkája, és nyilván alak- és formahű verziót kapunk Mesés Péter fordításában (bár az iránytűnél "ottfelejtődtek" a német jelzetek).

Magam azóta sem estem neki smirglivel a vonatkozó oldalnak, nem próbáltam szöget beverni a gerincével, de való igaz, egyszer megsétáltattam.

Manó könyvek, 2012, lapszámozás nélkül, 1490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.