rés a présen

„Ők egyelőre nyitottabbak”

  • rés a présen
  • 2020. március 6.

Könyv

Heller Gábor kultúraszervező

rés a présen: Elég kalandos úton lettél civil kultúra­szervező…

Heller Gábor: Húsz év után 2000-ben tértem vissza New Yorkból, és az azóta eltelt időben sok mindennel foglalkoztam: műsorszerkesztés, könyvkiadás, gyártottam kulturális magazint az M1-nek, dolgoztam forgatókönyvíróként Szomjas Györggyel és Goda Krisztinával.

rap: Mi indított arra, hogy közösségi történetmesélő „klubot” indíts?

HG: Bán Zsófia írónővel két és fél éven át a Magvető Caféban szerveztünk történetmesélő esteket A Kör cím alatt. Az ott elhangzott történetekből podcastok készültek (meghallgathatók az A Kör Facebook-oldalon). Az estek népszerűek voltak, de kezdettől fogva azt reméltük, hogy nemcsak az általunk felkért ismerősök, barátok mondanak majd történeteket, hanem lesznek jelentkezők is. Ez a Magvető Caféban, egy viszonylag zárt értelmiségi körben sajnos nem valósult meg. Tavaly októberben ezért új formátumban Story Slam Magyarország néven indítottam egy történetmesélő sorozatot a Mika Tivadar Mulatóban Zabolai Margó újságíróval, ahol, hála a Mika vezetőinek, nem kell belépődíjat szednünk.

rap: Miért tartod jobbnak a slames formát?

HG: Mindenkinek van olyan története, talán nem is egy, amit soha nem felejt el, amit egyszer el kell mondani. Lehet mulatságos, megdöbbentő, szomorú vagy inspiráló, mindegy, de fontos, hogy a történetnek legyen tétje. Az estek most is felkért mesélőkkel indulnak, nekik tíz-tíz percük van. Utána a közönségből bárki mondhat egy személyes történetet öt percben az előre megadott témáról. A témák eddig: véletlenek/balesetek; ünnepek; titkok/tabuk. Ha valaki hosszabb történetet szeretne elmesélni az est első felében, a megadott témától függetlenül, az a történetét írja le egy oldalban vagy vegye fel mobilján egy percben, és küldje el az info [at] igaztortenetek [dot] hu címre. Egy előzetes találkozón segítünk, hogy a történetét a lehető leghatásosabban mondja majd el.

rap: Nincs még telítve a slampiac?

HG: Egyetlen másik story slam sorozatról tudok Budapesten, de az angol nyelven zajlik. Mintának az amerikai The Moth StorySlamet tekintem, ők évente 500 történetmesélő estet szerveznek 25 városban. Ha nálunk minden nagyobb városban havonta egyszer lesz nyilvános történetmesélő est, akkor elértük a célunkat.

rap: Mikor lesz a következő rendezvény?

HG: Február 17-én, hétfőn este 8 és 10 között lesz ismét Story Slam a Mika Tivadarban. Mindenkinek örülünk, senkit ne riasszon el, hogy a Mikába főleg fiatalok járnak, talán azért, mert ők egyelőre nyitottabbak erre a viszonylag új műfajra. A következő est témája: családban marad. Csak annyi megkötés van, hogy nem használhat a mesélő írott jegyzeteket, és a történet ne legyen öt percnél hosszabb.

rap: Milyen terveid vannak még?

HG: A történeteket képben és hangban rögzítjük, és nemsokára elindul mindebből az Igaz történetek podcast. Nagyon izgat a podcastkészítés, néhány barátommal más podcastok beindítását is tervezzük az idén.

rap: Miben bízol?

HG: A történetmesélés termékenyítő hatásában. Abban, hogy belátható időn belül ez egy kis mozgalommá erősödik, teljesen bevett lesz történetmesélő eseményekre eljárni, és olyanok is bátorságot éreznek majd, hogy megosszanak történeteket a saját életükből, akik ezt ma még el sem tudják képzelni.

 

Figyelmébe ajánljuk

Sivatag

Kísérteties a dolog. Egy közösségben vagyunk, mindenki fiatal, tele tervekkel, életörömmel, szabadságvággyal. A csoportdinamika ugyan itt is működik, vannak nyertesei és vesztesei a baráti és párkapcsolatoknak, de mégis az együvé tartozás élménye a meghatározó.

Kínzó mindennapok

Lee Daniels valószínűleg jót akart. A Szabadíts meg a gonosztól azért is irritáló élmény, mert a jó szándék és a koherensnek szánt szerkezet fokozatosan és szemmel láthatóan hullik darabokra. A rendező megtörtént eset alapján dolgozott: egy egyedülálló anyát és három gyermekét állítólag démonok kezdték gyötörni, amikor a 2010-es években egy indianai városkába költöztek.

A kenyér hangja

Augusztus 20-án mindig történik valami, szokhattunk hozzá az utóbbi években. A hivatalosan elvileg „az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékünnepe” névre hallgató napon elég kevés szó esik a közösségi terekben az államalapításról vagy Szent István emlékezetéről, annál több a várható esti széllökések erejéről.

Kiteljesedhetsz kedvemre

Vajon beszélgetnek-e az óráink, cipőink, amíg nem vagyunk otthon? Érdekel-e bárkit, hogy mit is mondanak, s nem elég kizárólag a használatuk közben foglalkoznunk velük? Könnyen lehet, hogy csak magukban kattognak vagy elmennének valahová, de egy lépést sem tehetnek, amíg mi nem akarjuk.

Dörnhauban nyugtalan a tőke

Naplóregényként határozza meg fülszövege, de az 1944 áprilisában Bácskából deportált és tizennégy hónapig fogva tartott újságíró, költő, Debreczeni József nem írhatott naplót. Auschwitzba érkezése után hosszú ideig rendes ruhája sem volt, nemhogy papírja, írószerszáma.

Mickey, Disneyland királya

Döbbenetes látvány tárul a Sikló felső állomására érkező utasok és mindazok elé, akik a Budavári Palota környékét veszik célba, bár ezzel nem mondunk újat. A Várnegyed évek óta abszurd felvonulási terület, tételesen is felsorolhatnánk mindazon „régi” építményeket, amelyeket mostanában húztak, húznak fel abból a célból, hogy újra úgy nézzen ki a környék, mint 1900 és 1944 között.

Színtiszta politika

Magyar Péter kórházjárása politikai esemény volt. Lendületes ellenzéki politizálás, egy olyan kampány, amely nemcsak a főszereplővé emelt közvetítő politikai tőkéjét volt hivatott növelni, de okkal lehetett bízni abban is, hogy az akció ráirányítja a társadalom figyelmét egy hosszú ideje velünk létező borzalomra: az állami gyógyellátás katasztrofális állapotára.

Örök Quaestor

Nyolc év után született meg az elsőfokú ítélet az ún. Quaestor-ügyben. A cég 2015-ös bedőlése máig példátlan méretű anyagi kárt okozott (többnyire kis)befektetők tömegeinek. Az 1990-es évek közepén indult, és az ezredforduló tájékától lényegében a piramisjátékok elve alapján működtetett brókercég évekig tartó sikertörténete nemcsak a „fent lévők” gátlástalan pénzszerzéséről, de a hazai pénzügyi kultúra gyengeségéről, a kisbefektetők mindent (józanságot, körültekintést, stb.) felülíró mohóságából fakadó ostobaságáról és hiszékenységéről is pontos látleletet adott.

Érintettek

Kiégett fűcsomókon lépkedünk a semmi közepén. Elegáns embe­rek bizarr menete a harmincöt fokos hőségben. Diplomaták, különböző szervezetek képviselői, új­ság­írók, szervezők – és cigányok, főként fiatalok, akik sem ezek, sem azok közé nem tartoznak.

 

Amihez csak hozzányúlnak

Gyakorlatilag nem lehet megélni azokból a fizetésekből, amelyeket az ELTE egyes karain az oktatóknak fizetnek, és hiába őrzi pozícióját az egyetem a nemzetközi rangsorokban, a kormány inkább az NKE-n építene ki a semmiből tanárképző kart ahelyett, hogy az ELTE-t fejlesztené. Mi lesz a jövőben az állami egyetemek sorsa?