rés a présen

„Ők egyelőre nyitottabbak”

  • rés a présen
  • 2020. március 6.

Könyv

Heller Gábor kultúraszervező

rés a présen: Elég kalandos úton lettél civil kultúra­szervező…

Heller Gábor: Húsz év után 2000-ben tértem vissza New Yorkból, és az azóta eltelt időben sok mindennel foglalkoztam: műsorszerkesztés, könyvkiadás, gyártottam kulturális magazint az M1-nek, dolgoztam forgatókönyvíróként Szomjas Györggyel és Goda Krisztinával.

rap: Mi indított arra, hogy közösségi történetmesélő „klubot” indíts?

HG: Bán Zsófia írónővel két és fél éven át a Magvető Caféban szerveztünk történetmesélő esteket A Kör cím alatt. Az ott elhangzott történetekből podcastok készültek (meghallgathatók az A Kör Facebook-oldalon). Az estek népszerűek voltak, de kezdettől fogva azt reméltük, hogy nemcsak az általunk felkért ismerősök, barátok mondanak majd történeteket, hanem lesznek jelentkezők is. Ez a Magvető Caféban, egy viszonylag zárt értelmiségi körben sajnos nem valósult meg. Tavaly októberben ezért új formátumban Story Slam Magyarország néven indítottam egy történetmesélő sorozatot a Mika Tivadar Mulatóban Zabolai Margó újságíróval, ahol, hála a Mika vezetőinek, nem kell belépődíjat szednünk.

rap: Miért tartod jobbnak a slames formát?

HG: Mindenkinek van olyan története, talán nem is egy, amit soha nem felejt el, amit egyszer el kell mondani. Lehet mulatságos, megdöbbentő, szomorú vagy inspiráló, mindegy, de fontos, hogy a történetnek legyen tétje. Az estek most is felkért mesélőkkel indulnak, nekik tíz-tíz percük van. Utána a közönségből bárki mondhat egy személyes történetet öt percben az előre megadott témáról. A témák eddig: véletlenek/balesetek; ünnepek; titkok/tabuk. Ha valaki hosszabb történetet szeretne elmesélni az est első felében, a megadott témától függetlenül, az a történetét írja le egy oldalban vagy vegye fel mobilján egy percben, és küldje el az info [at] igaztortenetek [dot] hu címre. Egy előzetes találkozón segítünk, hogy a történetét a lehető leghatásosabban mondja majd el.

rap: Nincs még telítve a slampiac?

HG: Egyetlen másik story slam sorozatról tudok Budapesten, de az angol nyelven zajlik. Mintának az amerikai The Moth StorySlamet tekintem, ők évente 500 történetmesélő estet szerveznek 25 városban. Ha nálunk minden nagyobb városban havonta egyszer lesz nyilvános történetmesélő est, akkor elértük a célunkat.

rap: Mikor lesz a következő rendezvény?

HG: Február 17-én, hétfőn este 8 és 10 között lesz ismét Story Slam a Mika Tivadarban. Mindenkinek örülünk, senkit ne riasszon el, hogy a Mikába főleg fiatalok járnak, talán azért, mert ők egyelőre nyitottabbak erre a viszonylag új műfajra. A következő est témája: családban marad. Csak annyi megkötés van, hogy nem használhat a mesélő írott jegyzeteket, és a történet ne legyen öt percnél hosszabb.

rap: Milyen terveid vannak még?

HG: A történeteket képben és hangban rögzítjük, és nemsokára elindul mindebből az Igaz történetek podcast. Nagyon izgat a podcastkészítés, néhány barátommal más podcastok beindítását is tervezzük az idén.

rap: Miben bízol?

HG: A történetmesélés termékenyítő hatásában. Abban, hogy belátható időn belül ez egy kis mozgalommá erősödik, teljesen bevett lesz történetmesélő eseményekre eljárni, és olyanok is bátorságot éreznek majd, hogy megosszanak történeteket a saját életükből, akik ezt ma még el sem tudják képzelni.

 

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.