rés a présen

„Ők egyelőre nyitottabbak”

  • rés a présen
  • 2020. március 6.

Könyv

Heller Gábor kultúraszervező

rés a présen: Elég kalandos úton lettél civil kultúra­szervező…

Heller Gábor: Húsz év után 2000-ben tértem vissza New Yorkból, és az azóta eltelt időben sok mindennel foglalkoztam: műsorszerkesztés, könyvkiadás, gyártottam kulturális magazint az M1-nek, dolgoztam forgatókönyvíróként Szomjas Györggyel és Goda Krisztinával.

rap: Mi indított arra, hogy közösségi történetmesélő „klubot” indíts?

HG: Bán Zsófia írónővel két és fél éven át a Magvető Caféban szerveztünk történetmesélő esteket A Kör cím alatt. Az ott elhangzott történetekből podcastok készültek (meghallgathatók az A Kör Facebook-oldalon). Az estek népszerűek voltak, de kezdettől fogva azt reméltük, hogy nemcsak az általunk felkért ismerősök, barátok mondanak majd történeteket, hanem lesznek jelentkezők is. Ez a Magvető Caféban, egy viszonylag zárt értelmiségi körben sajnos nem valósult meg. Tavaly októberben ezért új formátumban Story Slam Magyarország néven indítottam egy történetmesélő sorozatot a Mika Tivadar Mulatóban Zabolai Margó újságíróval, ahol, hála a Mika vezetőinek, nem kell belépődíjat szednünk.

rap: Miért tartod jobbnak a slames formát?

HG: Mindenkinek van olyan története, talán nem is egy, amit soha nem felejt el, amit egyszer el kell mondani. Lehet mulatságos, megdöbbentő, szomorú vagy inspiráló, mindegy, de fontos, hogy a történetnek legyen tétje. Az estek most is felkért mesélőkkel indulnak, nekik tíz-tíz percük van. Utána a közönségből bárki mondhat egy személyes történetet öt percben az előre megadott témáról. A témák eddig: véletlenek/balesetek; ünnepek; titkok/tabuk. Ha valaki hosszabb történetet szeretne elmesélni az est első felében, a megadott témától függetlenül, az a történetét írja le egy oldalban vagy vegye fel mobilján egy percben, és küldje el az info [at] igaztortenetek [dot] hu címre. Egy előzetes találkozón segítünk, hogy a történetét a lehető leghatásosabban mondja majd el.

rap: Nincs még telítve a slampiac?

HG: Egyetlen másik story slam sorozatról tudok Budapesten, de az angol nyelven zajlik. Mintának az amerikai The Moth StorySlamet tekintem, ők évente 500 történetmesélő estet szerveznek 25 városban. Ha nálunk minden nagyobb városban havonta egyszer lesz nyilvános történetmesélő est, akkor elértük a célunkat.

rap: Mikor lesz a következő rendezvény?

HG: Február 17-én, hétfőn este 8 és 10 között lesz ismét Story Slam a Mika Tivadarban. Mindenkinek örülünk, senkit ne riasszon el, hogy a Mikába főleg fiatalok járnak, talán azért, mert ők egyelőre nyitottabbak erre a viszonylag új műfajra. A következő est témája: családban marad. Csak annyi megkötés van, hogy nem használhat a mesélő írott jegyzeteket, és a történet ne legyen öt percnél hosszabb.

rap: Milyen terveid vannak még?

HG: A történeteket képben és hangban rögzítjük, és nemsokára elindul mindebből az Igaz történetek podcast. Nagyon izgat a podcastkészítés, néhány barátommal más podcastok beindítását is tervezzük az idén.

rap: Miben bízol?

HG: A történetmesélés termékenyítő hatásában. Abban, hogy belátható időn belül ez egy kis mozgalommá erősödik, teljesen bevett lesz történetmesélő eseményekre eljárni, és olyanok is bátorságot éreznek majd, hogy megosszanak történeteket a saját életükből, akik ezt ma még el sem tudják képzelni.

 

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.