Paliság

Szép Ernő: Édes

Könyv


 

"Ha lesz türelmök idefigyelni kérem, hát elmondok egy borzasztó nagy botrányt. Mink csináltuk azt Szentmártonban, mikor hetedikbe jártunk. Nő van a dologban. Szoknya, uraim!" Egy másik, nemrég előbányászott Szép Ernő-regény, a Hetedikbe jártam kezdődött ezekkel a sorokkal; az író gyermeki énjét akkor épp Szücs Palinak hívták, aki csuda egy dologba, egy kamaszkornak nevezett csodába keveredett. Majdnem ugyanezt a Palit veszi elő Szép Ernő a jó egy évtizeddel később (1937-ben) megjelent s ezzel könyvpiaci életének végére is érő Édes című regényében.

A paliságban mindössze annyi változás állt be, hogy a Szücs Kovácsra, Szentmárton pedig a beszédes nevű Nebándra változott, de Pali csak egy van: ezúttal mint kisiskolás kerül elénk, tisztes falusi szegénységben, látástól vakulásig robotoló szülők gyermekeként. Ennek a Palinak rettentő édes szája, két édestestvére és valami nagy gyónnivalója van. Az olvasónak meg az az egyre határozottabb érzése, hogy ezúttal egy másik Szép Ernő szólítja meg, nem az, akit az elmúlt ifjúság feletti sóhajok közepette azért rendre elővesz a viccelhetnék.

Anno vajon mire mentek a megszólított kedves gyerekek - mert a szerző, jó szokásához híven, ezúttal is ki-kiszól elképzelt közönségének - egy olyan történettel, mely nem ígért mást, mint elkerülhetetlen gyerekhalált? Mire a végére érünk a történetnek, Esztike, a kisebb testvér meg fog halni - ígéri a szerző, s így valóban bajos a viccelődés. Persze semmi sem lehetetlen, különösen nem Szép Ernőnél, az emelkedettségbe nála mindig be-becsúszik valami oda nem illő, s épp ezért nagyon is helyénvaló részlet, egy orr vagy egy kilincs, aminek formáján el lehet csodálkozni. Ezúttal se orr, se kilincs, a halál árnyékában viszont egy komplett falusi édesség-guide-ot kapunk, a szegénysorban tengődők korabeli irodalmának talán legteljesebb édességügyi értekezését. Ez a cukoréhség viszi bűnbe Palit, és ennek a cukoréhségnek hála szinte mindent megtudhatunk a fodormenta cukorról, a csillagcukorról, a kávécukorról, a fütyülőcukorról és még vagy tucatnyi másikról. Egyik-másik felemlegetése a szerzőnek is nagy örömére van, s ebbéli örömét nem is tartja magában: örüljön más is, ha már eszébe jutottak tovatűnt ifjúsága elgurult cukrai. "Hálátlanság volna nem szólani egy jó szót a malátacukorról..." - kezdi az író, és ami ezután következik, az nem más, mint a malátacukor régóta esedékes rehabilitációja, de Szépnél még számos más cukor is megkapja a megkésett elismerést.

Szép csalás, ahogy egy pillanatra mindennél fontosabb tud lenni a szultánkenyér vagy az ájbiscukor, kitakar mindent, szegénységet, betegséget, minden olyat, amit egy szigorúbb prózaíró soha egy pillanatra nem tévesztene szem elől. Ezek a szem elől tévesztések adnak, ha nem is humort, de valami játékos teret ennek az ígéreteit mind betartó történetnek. Csak a rend kedvéért: egy kis édeset ígért a szerző, meg halált és szegénységet.

Noran Libro, 2011, 161 oldal, 2600 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.