Ha azonban van némi jártasságunk a fordítástámogatási programok működésében, rögtön az EU konok szabályrendszerére kezdünk gyanakodni - és valóban, ott a kötetben a csillagos zászló. Az unió ugyanis csak egészében fordított köteteket támogat, ami, ugye, a regények szempontjából nem akadály, a macerás költészet meg magára vessen. Most sikerült a kényszerből részben erényt kovácsolni: a költőként is figyelemre méltó fordító, Csehy Zoltán maga választotta ki a Korom vallását, és ebben valóban benne van szinte minden, ami miatt eddig is nagyra becsültük Pasolinit: műveltség és radikalizmus, bátorság és szelídség, tabudöntés és empátia - nagyszerű könyv tehát, csak éppen a teljes költői életmű szélesebb panorámáját nincs alkalmunk innen megtekinteni.
A versek java része az ötvenes évek végén született, de mintha valamiképpen a 68-as lázongó attitűdöt előlegeznék, csak kevesebb felszínességgel és sokkal több kétellyel magával a lázadás szükségességével szemben is. Mintha a hitében és egyházellenességében egyaránt tántoríthatatlan moralista, a folyton az elnyomottak érdekében felszólaló baloldali mozgalmár és a mindent hidegen szemlélő, kameratekintetű filmes egyazon pillanatban lenne jelen. A szövegek hol filozófiai esszébe, hol politikai pamfletbe hajlanak, de mindvégig megmaradnak költeménynek, köszönhetően Pasolini (és Csehy) örvénylő, de követhető mondatainak és gondolati érzékenységének.
"[A]ki vezeklőövet / visel, nem tud megbocsátani", olvassuk egy helyütt - márpedig ezek a versek azt mondják, hogy a lélek sötétségének beismerése önmagában nem elég annak valamiféle megbocsátása nélkül.
Fordította: Csehy Zoltán. Kalligram, 2013, 136 oldal, 2800 Ft
