Könyv

Pier Paolo Pasolini: Korom vallása

  • - krusovszky -
  • 2013. július 20.

Könyv

Akár meghökkentő is lehet, hogy a Kalligram a maga remekbe szabott és hiánypótló Pasolini-sorozatába a szerző lírai életművéből nem válogatást készített, hanem egy 1961-es kötetet vett át.

Ha azonban van némi jártasságunk a fordítástámogatási programok működésében, rögtön az EU konok szabályrendszerére kezdünk gyanakodni - és valóban, ott a kötetben a csillagos zászló. Az unió ugyanis csak egészében fordított köteteket támogat, ami, ugye, a regények szempontjából nem akadály, a macerás költészet meg magára vessen. Most sikerült a kényszerből részben erényt kovácsolni: a költőként is figyelemre méltó fordító, Csehy Zoltán maga választotta ki a Korom vallását, és ebben valóban benne van szinte minden, ami miatt eddig is nagyra becsültük Pasolinit: műveltség és radikalizmus, bátorság és szelídség, tabudöntés és empátia - nagyszerű könyv tehát, csak éppen a teljes költői életmű szélesebb panorámáját nincs alkalmunk innen megtekinteni.

A versek java része az ötvenes évek végén született, de mintha valamiképpen a 68-as lázongó attitűdöt előlegeznék, csak kevesebb felszínességgel és sokkal több kétellyel magával a lázadás szükségességével szemben is. Mintha a hitében és egyházellenességében egyaránt tántoríthatatlan moralista, a folyton az elnyomottak érdekében felszólaló baloldali mozgalmár és a mindent hidegen szemlélő, kameratekintetű filmes egyazon pillanatban lenne jelen. A szövegek hol filozófiai esszébe, hol politikai pamfletbe hajlanak, de mindvégig megmaradnak költeménynek, köszönhetően Pasolini (és Csehy) örvénylő, de követhető mondatainak és gondolati érzékenységének.

"[A]ki vezeklőövet / visel, nem tud megbocsátani", olvassuk egy helyütt - márpedig ezek a versek azt mondják, hogy a lélek sötétségének beismerése önmagában nem elég annak valamiféle megbocsátása nélkül.

Fordította: Csehy Zoltán. Kalligram, 2013, 136 oldal, 2800 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.