Könyv

Pier Paolo Pasolini: Korom vallása

  • - krusovszky -
  • 2013. július 20.

Könyv

Akár meghökkentő is lehet, hogy a Kalligram a maga remekbe szabott és hiánypótló Pasolini-sorozatába a szerző lírai életművéből nem válogatást készített, hanem egy 1961-es kötetet vett át.

Ha azonban van némi jártasságunk a fordítástámogatási programok működésében, rögtön az EU konok szabályrendszerére kezdünk gyanakodni - és valóban, ott a kötetben a csillagos zászló. Az unió ugyanis csak egészében fordított köteteket támogat, ami, ugye, a regények szempontjából nem akadály, a macerás költészet meg magára vessen. Most sikerült a kényszerből részben erényt kovácsolni: a költőként is figyelemre méltó fordító, Csehy Zoltán maga választotta ki a Korom vallását, és ebben valóban benne van szinte minden, ami miatt eddig is nagyra becsültük Pasolinit: műveltség és radikalizmus, bátorság és szelídség, tabudöntés és empátia - nagyszerű könyv tehát, csak éppen a teljes költői életmű szélesebb panorámáját nincs alkalmunk innen megtekinteni.

A versek java része az ötvenes évek végén született, de mintha valamiképpen a 68-as lázongó attitűdöt előlegeznék, csak kevesebb felszínességgel és sokkal több kétellyel magával a lázadás szükségességével szemben is. Mintha a hitében és egyházellenességében egyaránt tántoríthatatlan moralista, a folyton az elnyomottak érdekében felszólaló baloldali mozgalmár és a mindent hidegen szemlélő, kameratekintetű filmes egyazon pillanatban lenne jelen. A szövegek hol filozófiai esszébe, hol politikai pamfletbe hajlanak, de mindvégig megmaradnak költeménynek, köszönhetően Pasolini (és Csehy) örvénylő, de követhető mondatainak és gondolati érzékenységének.

"[A]ki vezeklőövet / visel, nem tud megbocsátani", olvassuk egy helyütt - márpedig ezek a versek azt mondják, hogy a lélek sötétségének beismerése önmagában nem elég annak valamiféle megbocsátása nélkül.

Fordította: Csehy Zoltán. Kalligram, 2013, 136 oldal, 2800 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.