Könyv

Ray Bradbury: Fahrenheit 451 és más történetek

  • - banza -
  • 2013. május 18.

Könyv

A sci-fi irodalom termékeinek halhatatlanságáról nyilván nem az dönt, jóslataik mennyire bizonyultak tudományosan igazolhatónak, hanem az, mennyi maradt meg mára képzelőerejük költészetéből. E téren Bradbury regénye klasszikusnak nevezhető, és talán ott van a helye Verne Gyula remekei között, amelyekben nem azt szeretjük, hogy "már 1863-ban megjósolta az internetet".

Az 1953-ban megjelent Fahrenheit 451 ugyanakkor jóserejűnek is bizonyult: a tévé és képregény uralta tömegtársadalomban még a reality show is megjelenik; nincs már család, de a társalgó falára vetített tévéműsor családjába bárki bekapcsolódhat, ha postán elküldik neki az előre megírt szerepet. Vérbeli negatív utópia, a Szép új világ és részben az 1984 utódja. Szerfölött erős alapgondolatának paradoxonját erősíti, hogy éppen egy regényből értesülhetünk: tűzhalál jár a könyveknek, és már puszta olvasásuk is bűncselekmény. A tömegesedés miatt vált szükségessé, hogy előbb kivonatok, aztán képregények alakjában tegyék elérhetővé a kultúrát, de persze újabb paradoxon, hogy maga a sic-fi is a tömegkultúra terméke. Nem is élt sokáig, mára halottnak nevezhető; kimúlásának egyik vélhető oka talán az volt, hogy részben megvalósultak jóslatai, és a reáliák eltiporták a költészetet. Noha nagyjából az 1940-50-es években született meg, de pár kivételtől eltekintve (Bradbury egyes művei mellett Philip K. Dick tartozik még ide) mára olyan, mintha az őslények korából szólna.

Fordította: Lóránd Imre, Pék Zoltán, Török Krisztina. Agave, 2013, 229 oldal, 2880 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.