Könyv

Ray Bradbury: Fahrenheit 451 és más történetek

  • - banza -
  • 2013. május 18.

Könyv

A sci-fi irodalom termékeinek halhatatlanságáról nyilván nem az dönt, jóslataik mennyire bizonyultak tudományosan igazolhatónak, hanem az, mennyi maradt meg mára képzelőerejük költészetéből. E téren Bradbury regénye klasszikusnak nevezhető, és talán ott van a helye Verne Gyula remekei között, amelyekben nem azt szeretjük, hogy "már 1863-ban megjósolta az internetet".

Az 1953-ban megjelent Fahrenheit 451 ugyanakkor jóserejűnek is bizonyult: a tévé és képregény uralta tömegtársadalomban még a reality show is megjelenik; nincs már család, de a társalgó falára vetített tévéműsor családjába bárki bekapcsolódhat, ha postán elküldik neki az előre megírt szerepet. Vérbeli negatív utópia, a Szép új világ és részben az 1984 utódja. Szerfölött erős alapgondolatának paradoxonját erősíti, hogy éppen egy regényből értesülhetünk: tűzhalál jár a könyveknek, és már puszta olvasásuk is bűncselekmény. A tömegesedés miatt vált szükségessé, hogy előbb kivonatok, aztán képregények alakjában tegyék elérhetővé a kultúrát, de persze újabb paradoxon, hogy maga a sic-fi is a tömegkultúra terméke. Nem is élt sokáig, mára halottnak nevezhető; kimúlásának egyik vélhető oka talán az volt, hogy részben megvalósultak jóslatai, és a reáliák eltiporták a költészetet. Noha nagyjából az 1940-50-es években született meg, de pár kivételtől eltekintve (Bradbury egyes művei mellett Philip K. Dick tartozik még ide) mára olyan, mintha az őslények korából szólna.

Fordította: Lóránd Imre, Pék Zoltán, Török Krisztina. Agave, 2013, 229 oldal, 2880 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.