Az 1953-ban megjelent Fahrenheit 451 ugyanakkor jóserejűnek is bizonyult: a tévé és képregény uralta tömegtársadalomban még a reality show is megjelenik; nincs már család, de a társalgó falára vetített tévéműsor családjába bárki bekapcsolódhat, ha postán elküldik neki az előre megírt szerepet. Vérbeli negatív utópia, a Szép új világ és részben az 1984 utódja. Szerfölött erős alapgondolatának paradoxonját erősíti, hogy éppen egy regényből értesülhetünk: tűzhalál jár a könyveknek, és már puszta olvasásuk is bűncselekmény. A tömegesedés miatt vált szükségessé, hogy előbb kivonatok, aztán képregények alakjában tegyék elérhetővé a kultúrát, de persze újabb paradoxon, hogy maga a sic-fi is a tömegkultúra terméke. Nem is élt sokáig, mára halottnak nevezhető; kimúlásának egyik vélhető oka talán az volt, hogy részben megvalósultak jóslatai, és a reáliák eltiporták a költészetet. Noha nagyjából az 1940-50-es években született meg, de pár kivételtől eltekintve (Bradbury egyes művei mellett Philip K. Dick tartozik még ide) mára olyan, mintha az őslények korából szólna.
Fordította: Lóránd Imre, Pék Zoltán, Török Krisztina. Agave, 2013, 229 oldal, 2880 Ft
