Könyv

Megfordul velük a világ

Robert Williams: Luke és Jon

  • - kolozsil -
  • 2013. január 18.

Könyv

 


Legalább annyira biztos vagyok a Scolar ifjúsági sorozatának fontosságában és hasznosságában, mint abban, hogy nem a legnépszerűbb tagja, vagyis Janne Teller könyve a legizgalmasabb darab.

 

A Semmi instant bölcsessége, parabolája hathat távolabbra is a kamaszgenerációnál, de élvezeti értékét tekintve mind a Csikk, mind pedig az itt tárgyalt Luke és Jon felülmúlja. A Csikk humora nyomokban megvan a Luke és Jonban is, miközben legalább annyira drámai, mint Teller már bábelőadást is megért remeke.

Luke kissé elveszett fiú - nem lúzer, de az osztályban elég alacsony státusza van. Egy nap aztán megfordul vele a világ: anyja autóbalesetben meghal, fajátékkészítő apja beleroppan a gyászba, és erősen italozni kezd. Minek következtében mindenüket elveszítik, és új helyre, az isten háta mögötti angol városkába, Duardale-be költöznek, egy éppen csak szét nem eső házba. A közelben lakó fura szerzet, a folyamatos zaklatásnak és piszkálódásnak kitett Jon Mansfield megjelenik Luke-ék portáján, és nem tágít: jön, esőben-szélben, ha kell, ha nem. A két fiú barátságának szorosabbra válásánál is fontosabb e regényben a helyszínrajz, az iskola, Jon környezete. A szürreális helyek leírása miatt lehet az az érzésünk, hogy e könyv valójában fantasy. Maga a sztori olykor meginog a giccset a magas művészettől elválasztó pallón, ám a szerző stílusérzéke mindig visszarántja.

Fordította: Simonyi Ágnes. Scolar Kiadó, 2012, 288 oldal, 2750 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.