Könyv

Megfordul velük a világ

Robert Williams: Luke és Jon

  • - kolozsil -
  • 2013. január 18.

Könyv

 


Legalább annyira biztos vagyok a Scolar ifjúsági sorozatának fontosságában és hasznosságában, mint abban, hogy nem a legnépszerűbb tagja, vagyis Janne Teller könyve a legizgalmasabb darab.

 

A Semmi instant bölcsessége, parabolája hathat távolabbra is a kamaszgenerációnál, de élvezeti értékét tekintve mind a Csikk, mind pedig az itt tárgyalt Luke és Jon felülmúlja. A Csikk humora nyomokban megvan a Luke és Jonban is, miközben legalább annyira drámai, mint Teller már bábelőadást is megért remeke.

Luke kissé elveszett fiú - nem lúzer, de az osztályban elég alacsony státusza van. Egy nap aztán megfordul vele a világ: anyja autóbalesetben meghal, fajátékkészítő apja beleroppan a gyászba, és erősen italozni kezd. Minek következtében mindenüket elveszítik, és új helyre, az isten háta mögötti angol városkába, Duardale-be költöznek, egy éppen csak szét nem eső házba. A közelben lakó fura szerzet, a folyamatos zaklatásnak és piszkálódásnak kitett Jon Mansfield megjelenik Luke-ék portáján, és nem tágít: jön, esőben-szélben, ha kell, ha nem. A két fiú barátságának szorosabbra válásánál is fontosabb e regényben a helyszínrajz, az iskola, Jon környezete. A szürreális helyek leírása miatt lehet az az érzésünk, hogy e könyv valójában fantasy. Maga a sztori olykor meginog a giccset a magas művészettől elválasztó pallón, ám a szerző stílusérzéke mindig visszarántja.

Fordította: Simonyi Ágnes. Scolar Kiadó, 2012, 288 oldal, 2750 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.