Könyv

Török András: Budapest könyv

  • Benedek Szabolcs
  • 2013. január 19.

Könyv

Az ember budapestinek nem születik, hanem azzá válik. Török András bevallottan nem az őslakosoknak szánta a legutóbbi kiadása (2001) óta kibővített könyvét, amely egyébként először idegen nyelveken jelent meg.

Az átdolgozás érthető: manapság gyorsan elavul minden, ez alól a bédekkerek sem kivételek, még akkor sem, ha Budapest fejlődésének tempója egyesek szerint elmarad a várttól. (Hadd szőrözzek kicsit az update-ek körül: Puskás Öcsi sírja hiányzik a Bazilika leírásából.)

A Budapest könyv eklektikus helytörténet és alternatív városkalauz, leginkább pedig szeretetteljes és kritikus rajongás tárgya iránt. Nem nélkülözi a szubjektivitást, ami jó, hiszen az embert arra készteti, hogy elmenjen és megnézze, ki volt az az ókori tárgyú malac regényei ellenére mára elfelejtett és e kötetben néven nem nevezett kisrealista író, akinek emléktáblája még mindig ott virít az egyik Váci utcai ház homlokzatán. Török András ama bizonyos régi, mára (sajnos, nem sajnos, ízlés dolga) letűnőben lévő pesti értelmiségi hangon beszél: okos, logikus, alapos, meggyőző, néha viszont túlságosan bőbeszédű és kedélyeskedő, és szeret bizonyos dolgokat újra meg újra elmondani. Idő- és térbeli bolyongásaihoz két útitársa akad: Simplicissimus és Complicatus viszik a személyességet a könyvbe - kár, hogy szerepeltetésük okairól kevés derül ki, előbbi nyilván a szerző alteregója, talán a másik is. A szép kivitelű kötetet régi életképek (személyes kedvencem: Mándy elsétál a Víg utcai fodrászüzlet előtt), valamint Felvidéki András rajzai és térképei díszítik. Utóbbiakat viszont jobban a szöveghez kellett volna igazítani, a józsefvárosi plébániatemplom, illetve a József telefonközpont számai például összecserélődtek. S talán egyszer lesz egy még tovább bővített kiadás is, amely nem csupán a turisztikailag frekventált területekre fókuszál.

Park, 2012, 520 oldal, 4500 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.