Könyv
film - Mondj egy mesét, Seherezádé!
A gasztrotévés hangulatú főcímet követően rögtön az egyiptomi high society lendületes hétköznapjaiba csöppenünk, ahol a politikai alkalmazkodás, az egyéni érvényesülés/önmegvalósítás és a társadalmi elkötelezettség hármas frontvonalai között éli decens jómódban munkás életét a csinos talkshow-műsorvezető és snájdig férje, egy kormánypárti lap reménybeli főszerkesztője.
- kyt -
film - Copacabana
Ostende festői hely, virtigli északi kikötőváros, félóránként futnak be a kompok Doverből - a fedélzetükről leözönlő brit turisták dramaturgiai küldetésbe jönnek.- ts -
"Nehéz manapság komédiával betörni" - Marc Fitoussi filmrendező
Mi köze a Copacabanának Ostende-hoz? Hogyan rendezi viharos kapcsolatát egy ötvenes munkanélküli anya és koravén lánya? A múzsa rabja rendezőjének második nagyjátékfilmje, a Copacabana Isabelle Huppert és lánya, Lolita Chammah kettősének komédiája. A filmet az I. Frankofón Filmnapokon láthatjuk.
Szentgyörgyi Rita
"Az élet bizarr, nemde?" - Bertrand Blier filmrendező
A kora hetvenes éveit taposó direktor most éppen öt év mozis hallgatás és színpadi dicsfény utáni, Jégkocka koccanás című új filmjében az ember halálos ellenségével, a rákkal találkozik. Ironikus művét az I. Frankofón Filmnapokon vetítik, míg az Örökmozgó retrospektív vetítéssorozatot szentel munkásságának.
Szentgyörgyi Rita
Bertrand Blier pályája - A gyerek, akinek két apja volt
Pár hét múlva tölti be a hetvenkettedik évét, több mint negyvenéves alkotói (írói, filmrendezői) karrier áll mögötte - valaha a francia film csodagyereke volt. Most is az, bár már nem akkora csoda, de sokkal nagyobb gyerek. Esze ágában sem volt felnőni.
Turcsányi Sándor
"Nem korlátozhatjuk a sokszínűséget" - François Laquièze, a budapesti Francia Intézet igazgatója
A Frankofónia Nemzetközi Szervezetének már 56 tagállama és 3 társult tagja van, 16 ország pedig megfigyelőként vesz részt a munkájában. A közelgő I. Frankofón Filmnapok és Frankofónia Fesztivál kapcsán a francia nyelvű kultúra szerepéről kérdeztük a Francia Intézet igazgatóját.
- kovácsy -
A kultúra támogatása Franciaországban - Karcsúsodni a hízókúrán
A világ számos országában másolt francia kultúratámogatási rendszer vitathatatlan eredményei mellett sem fenékig tejfel. Korrekciója olyan húzóágazatokban lenne kívánatos, mint a filmgyártás vagy az előadó-művészetek.
Dobsi Viktória (Párizs)
A megfoghatatlan szerző
2010 alighanem Kosztolányi-évként vonul be a magyar irodalomtudomány történetébe: a kritikai kiadás (ezt körbejáró interjúnk lapunk 2011. február 3-i számában olvasható) első köteteként megjelent a prózaíró Kosztolányi egyik legkiemelkedőbb remeke, az Édes Anna az MTA Irodalomtudományi Intézetében alakult, Veres András vezette munkacsoport gondozásában, s evvel egy időben látott napvilágot a Szegedy-Maszák Mihály által alapított MTA-ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport szerkesztésében Arany Zsuzsanna munkája ("most elmondom, mint vesztem el"), amely első ízben adja közre azokat a kéziratban fennmaradt beszélgetőlapokat, amelyeket Kosztolányi élete utolsó három hónapjában, a hangját elvevő gégemetszést követően a kórházi ágyon vetett papírra.
"Tisztán látni nehéz"
Megjelent az életmű kritikai kiadásának első két kötete. A legnépszerűbb regény, az Édes Anna hiteles szövegén kívül immár a költő halálos ágyán írt beszélgetőlapjait is olvashatjuk. A könyveken kívül a kutatás nehézségeiről és Kosztolányi politikai szerepéről kérdeztük a kutatócsoport vezetőjét.
"Ez virtuális imperializmus" - Dobó Mátyás "Doransky" webtrendkutató
Az egyik legismertebb magyar webtrendbloggerrel és szolgáltatásfejlesztővel az internet jelenéről, jövőjéről, felhasználói és üzleti kockázatairól beszélgettünk.
Könyv - "Szeptember túlságos napsütése" - Térey János: Protokoll
Élni annyi, mint teret veszteni, hangzik a regény Cioran-mottója. A szöveg e térvesztés története egészen a végső vereség elfogadásáig, mint egyetlen lehetséges felülemelkedésig. A Protokoll főhőse, Mátrai Ágoston diplomata a protokoll világában él, de nem túlzott Térey János, amikor azt nyilatkozta a Bartók Rádióban, hogy regénye a protokoll erkölcséről és metafizikájáról beszél elsősorban. Valóban, a protokoll a regény teljes terére kiterjedő, minden életviszonyt uraló kód. Ez teremti meg a regénybeli világot a teljes izoláció terepén, ahol senkinek és semminek semmi lényegi köze nincs egymáshoz, s mely a "protokoll" nélkül menthetetlenül széthullana. A könyvet strukturáló utazások (Spanyolország, Izrael, Brüsszel, New York, Skócia...) a tér tágítását kísérlik meg, de a diplomáciai protokoll világán belül vannak, nagy részük Mátrai munkájához kapcsolódik, aki ráadásul olyan helyekre tér vissza, ahol előzőleg szolgálatot teljesített, így a kilépés kísérlete mindig a protokolláris rutin emelte falakba ütközik. Minél inkább kitágul a tér, annál világosabb, hogy nincs menekvés.