Ha egy könyvborítón alcímként bevillan a kríziskommunikáció szó, az egyszeri olvasó nyugodt lélekkel odébbáll, gondolván: ez nem rá tartozik, hanem a munkahelyi píárosra. Bőhm Kornél kommunikációs tanácsadó új kötetét hasznos kézbe venni szinte mindenkinek, aki valaha dolgozott vagy dolgozni fog, gyereket nevelt vagy később szándékozik, akinek van szomszédja, családja, kutyája-macskája, aki újságot vagy netet olvas. Mert krízis az is, amikor egy cég termékéről kiderül, hogy mérgező, az is, ha a gyerek drogozik, a házastárs félrelép, és az is, amikor március közepén méteres hó szakad le az égből, és az ország erre hivatott szerve sms-ben azt üzeni az úton rekedt ezreknek, hogy üljenek át egy másik autóba.
Bőhm (és az évezredes bölcsesség közmondásokba sűrített tapasztalata) szerint a csapás álruhás áldás, mert teszteli a rugalmasságunkat, a gyors helyzetfelismerő készségünket. Könyve olvasható úgy is, mint rapid válságkezelő kézikönyv a vállalatvezetőknek, de úgy is, mint a magánéleti problémák „sebészeti” útmutatója. Szellemes fordulatokkal vezet végig a válságra való felkészülés módozatain és megfelelő időzítésén, és olyan közismert példákkal támasztja alá mondandóját, amelyek az utóbbi években fájón égtek bele a tudatunkba a vörösiszap-katasztrófától a #metoo mozgalomig, Csernobiltól a CEU elleni kormányzati támadásig. Elemzései olyan pontosak, hogy a mindig a legrosszabbra felkészült átlag magyar hírfogyasztó megnyugszik: mégsem paranoiás, csupán előrelátó.
HVG Kiadó, 2018, 255 oldal, 3900 Ft
