poeta.doc

Stabil kamera, instabil viszonyok

Könyv

 

Bognár Péter: Katasztrofális állapotban a Debrecen–Budapest vasútvonal

Bizonytalan ideig leáll a közlekedés

A Budapestet Debrecennel összekötő vasútvonalon,

Miután kiderült: a pálya állapota katasztrofális,

A felsővezeték több helyen szakadt,

A talpfák korhadtak, a sínek feltekeredtek, eltűntek.

 

Dr. Antal Mihály, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke,

Dr. Városi-Nagy Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek,

És Dr. Lőwy Benjámin nyugalmazott országos főrabbi

Szombaton és vasárnap egész napos helyszíni imával

És böjttel könyörög Magyarország fennmaradásáért.

 

Szombaton délelőtt tíz órakor

Indulnak a budapesti Keleti pályaudvarról,

A benzines hajtányon csak ők utaznak majd,

Az ország a Magyar Televízió 1-es csatornáján ugyanakkor

Végig, élőben követheti a könyörgést.

 

Az együtt imádkozni vágyók négy stabil kamera

Közvetítésében lehetnek részesei az eseménynek,

Ezek közül kettő mutatja majd magát a könyörgést,

Egy kamera segítségével az ég válik láthatóvá,

Egy pedig a sínpálya minőségét vizsgálja és kőzetmintát gyűjt.

 

A MÁV szóvivője, Kardos Bernadett elmondta,

Hogy a beérkező adatokat folyamatosan elemzik,

És a hajtányt a legkisebb gyanús jelre visszafordítják,

Mivel nem lehet pontosan tudni,

Hány ember él arrafelé, kik ők.

 

Az utolsó szerelvény két hete indult el,

De a gépkezelő már Füzesabony előtt

Negyven éves tölgyeket látott, fenyőket,

Amik a töltésből, a sínekből nőttek ki,

A fákon pedig emberek ültek, ez is furcsa.

 

Debrecen fideszes polgármestere, Nagy Atanáz

Tegnap nyílt levélben fordult a honatyákhoz,

Szerinte ez az egész pénz kérdése,

Egyszerűen fel kéne újítani a nyomvonalat,

A kereszténységet pedig tovább kellene terjeszteni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bognár Péter nem kimondottan váteszköltő, versei nemcsak első pillantásra, de még számos továbbira sem mutatnak olyan jegyeket, amelyeket a képviseleti költészet tipikus témái, regiszterei vagy műfajai közé lehetne besorolni. 2012-ben megjelent, Bulvár című kötetének fülszövegét ezzel a mondattal kezdte Borbély Szilárd: „Az utóbbi évek talán legerősebb költői hangja”, és ez még talán úgy is igaz volna, ha az óvatos – bár inkább csak a költőcéh többi tagjával szemben udvarias – „talán”-tól eltekintünk. A könyv több mint versek gyűjteménye: nehéz eldönteni, hogy a lapjain kibontakozó bűnügyi nyomozás – amely mögött egy disztópikus társadalomkép is kirajzolódik – jelenti-e a fő cselekményszálat, vagy a vízió a lényeg, amelyet a krimiszál csak szemléletesebbé tesz.

A hagyományos líraolvasó szerint személytelen költészet ez, és talán épp ez az oka annak az egyébként nehezen magyarázható jelenségnek, hogy Bognárt mintha nem tartanák számon korosztálya legjelentősebb költői között. A rodológia rövid története című, 2015-ben megjelent kötet (lásd: Kis éji agyzsibbasztás, Magyar Narancs, 2015. június 4.) versei egy váratlan, különös természeti vagy fizikai jelenségnek, az úgynevezett rodok megjelenésének erednek a nyomába, valami olyan nyelvi anyagot hozva létre, amelynek irizáló spektruma a tudományostól a szakrálisig, a ridegen hivatalostól a személyesig terjed – a mai olvasó ráadásul olyan irányba is eltévelyedhet, hogy a rodokat valamilyen nem eleven, mégis vírusszerű létformának képzeli. A fülön az alábbiak olvashatók:

„(…) Az MTA történetének talán legköltségesebb interdiszciplináris kutatása az »étertest-szubsztanciák« (rodok) mibenlétére kereste a választ. Jelen kötet – a kiemelt adatfolyamon és egyéb dokumentumokon túl – a rövid életű tudományág történetébe nyújt, ha nem is mindig objektív, de átfogó betekintést.

Tihanyi Éva, a Rodológia című folyóirat főszerkesztője”

Bognár legutóbbi, 2017-ben megjelent kötete, A fényes rend is zavarba ejt: ezúttal a gyerekkori versek hangját és témáit használó egyszerűséggel.

Rendkívül komoly és játékos költészet az övé. Érdekes, hogy vannak kritikusok, akik ezzel az utóbbi jelzővel mintha mostanában visszaélnének: „játék”-nak minősítve minden olyan mozzanatot, ami egy műben megoldatlan, átgondolatlan, kidolgozatlan – amivel nem tudnak mit kezdeni. Pedig valami csak akkor játék, ha élvezetet, irodalomról beszélve: esztétikai élményt okoz. Bognár esetében ez azt jelenti, hogy bár az egyes vers és a kötet is az átgondoltság és kidolgozottság félreismerhetetlen jeleit viseli magán, olykor mégsem értek pontosan mindent – viszont („akasszanak fel…”) mégis tetszik. Kicsit úgy, mint az amerikai foci.

Van ezekben a versekben valami viccességen túli, hideg humor, amely a talált tárgyak evidenciájával mutatja fel a hétköznapi abszurditást (a Bulvár egyik versének címe: Szűznemzéssel fogant pörölycápa a nebraskai Henry Doorly állatkertben), mégpedig olyan gesztussal, amelyből hiányzik a szellemességükkel tisztában lévő szellemesek kedélye.

Katasztrofális állapotban a Debrecen–Budapest vasútvonal a Bulvárban olvasható. Az első versszak egy újsághír tárgyilagosságával indul, és csak a sínek feltekeredése sejtet valami furcsaságot. A három vallási vezető felléptetése is csak félig-meddig fonák: a böjt és az ima önmagában nem, csak a vasúti közlekedés viszonylatában furcsa. És hát mi sem természetesebb, mint hogy ilyen jelentős személyiségek útját közvetítse a tévé, és ha már úgyis ott hajtányozik a technika, akkor az egyik műszer akár kőzetmintákat is gyűjthet – ugyan mihez? Az itt idézett szöveg egyébként a kötetközlést követi, de a neten a vers más változatban olvasható, abban Bölcskei püspök, Erdő érsek és Schweitzer főrabbi van nevesítve. Talán csak a kiadói óvatosság volt az, ami a költővel a neveket fiktívre cseréltette, a vers mindenesetre Debrecenestül, hajtányostul, szóvivőstül éppen eléggé be van kötve a valóságba.

Mert ugye megszólal a szóvivő is, elemzik az adatokat, számon tartják a legkisebb gyanús jelet is. Ez még rendben is lenne (tényleg?), de a sínek közt feltűnő negyvenéves fák – nehéz nem gondolni a kiürült Piazza Navona kövei között frissen kinőtt fűre – és a rajtuk ülő emberek hírét hallva az olvasó elgondolkodhat: miféle szerződést írt ő alá ezzel a verssel. Csakhogy a fokozatosság elve alapján most már ő is részese ennek az abszurdnak, bár a végső konklúzió megint meglep, ezúttal a hétköznapi voltával: minden csak pénzkérdés. Igaz, a vallásos érzület fenntartása sem árt.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."