könyv

Star Wars – Évről évre

  • - kg -
  • 2017. október 7.

Könyv

Ideje lenne alaposabban szemügyre venni a barlangrajzokat is, hátha már az ősembernek is köze volt a Star Warshoz, vagy ha mégsem, bőven akadnak még kutakodásra alkalmas korok az emberiség történetében, miért is állnánk meg 1914-nél? Innen, Gertie, a dinoszaurusz 1914-es színre lépésétől eredezteti a Star Wars történetét ez a dohányzóasztalnyi képeskönyv, mely évről évre, Gertie-től a Zsivány egyesig haladva ismétli át a kötelező tananyagot, kis történelmi és popkulturális kitekintésekkel. Aki tehát a „Star Wars és az ipari forradalom” vagy a „Han Solo gyökerei a reneszánszban” fejezetekre kíváncsi, máshol kutakodjon, de azért Gertie-ig visszamenni, az sem rossz teljesítmény, tekintve, hogy George Lucas csak 30 évvel később látta meg a napvilágot. De persze hatni sok minden hathatott a kis George-ra.

Mint a legtöbb új SW-kiadvány, e sokadik könyvszerű képződmény is egyszerre kelti a gondosan kimatekolt üzleti lenyúlás kissé ragacsos érzését és azt az elégedettséget, amit csakis egy éltes rajongó érezhet, amikor immár sokadszorra térítik el a régóta esedékes felnövéstől. A minőség kifogástalan, rengeteg színes apróság lett a padlásról összehordva, talán a kelleténél több is, így kerülhetett – mint­egy jellemző példaként – egymás mellé a gülüszemű Ackbar admirális és Ronald Reagan, csak azért, mert az előbbi műanyag figuraként már ’83 februárjában kapható volt, míg utóbbi ugyanezen év márciusában az Evangélikusok Nemzeti Szövetségének éves találkozóján legonoszbirodalmazta a Szovjet­uniót. A jó admirális véleménye nem ismert Ronnie-ról, várjuk nagyon azt a könyvet (Ackbar: A Reagan-éra), amelyből erre is fény derül. Arra viszont már itt fény derül, hogy a Lucasfilm 2001. július 24-én beperelt egy buffalói orvosi eszközöket gyártó céget, amiért az a fénykard nevet adta az egyik új berendezésének. Ezt például itt olvastuk először.

Fordította Bus András. Kolibri, 2017, 368 oldal, 9999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.