Legújabb könyve, a Napra jutni jó apropó ahhoz, hogy mindenféléről kérdezzük: miért nem lehet traumák nélkül felnőni, hisz-e a jó kapitalizmusban, és miért nem politizál.
Lehet, hogy az élőhalottak a szörnyvilág zsellérei, ám ez nem akadályozza meg a zombikat abban, hogy napjaink egyik legnépszerűbb sorozata, a The Walking Dead címszereplői legyenek.
Lassított olvasás javasolt, akkor bejön, s Tóth Krisztina szép kék könyve az utóbbi idők legizgalmasabb olvasmánya lesz. Huszonöt novellát tartalmaz, a szerző válogatta ki őket az utóbbi nyolc év bőséges terméséből. Egyszer sem tévedett. A Pillanatragasztóból lehetetlen kiemelni a legjobbat, a kötet koherens és egyenletes színvonalú.
A tematikus irodalmi antológiákban is utazó Noran Libro kiadónál jelent meg idén a trianoni irodalmi összeállítás második, bővített kiadása, tizenkét évvel az első után.
A szerző egyike a legkiválóbb társadalomtörténészeknek, munkássága annyira gazdag, a történettudomány oly széles körét öleli át, hogy ezzel rendszeresen zavarba hozza akár a szűkebb szakmából kikerült ítészeket is.
Valamikor réges-rég, egy messzi-messzi galaxisban még mindig 1913-at írnak: ezt a réges-régi, talán igaz se volt évet veszi szemügyre és kivonatolja a művészettörténész szemével, de az intim részletekre – a neuraszténiás panaszokra, a budoárok jövés-menésére, az állami és ágyastársi fegyverkezésekre – sem érzéketlenül az újságíróként és műkereskedőként is aktív szerző.
Pártos író volt, nagy idők bőbeszédű és hamis tanúja. Ha az életműve nem is, de a figurája ma is érdemelhet némi figyelmet. Ő volt a magyar irodalom szovjet őrnagya, s neki köszönhettük Guszevet.
Tandori, Parti Nagy, Závada, Nádas és Nádasdy meg még vagy hatvan író, költő, alkotó kézzel írt szövegei tartós élelmiszerekért: Magyarország egyik legnagyobb szegényiskolája, az abaújkéri Wesley Többcélú Intézmény növendékeinek gyűjtenek.