Könyv

Tandori, Parti Nagy, Závada, Nádas és Nádasdy meg még vagy hatvan író, költő, alkotó kézzel írt szövegei tartós élelmiszerekért: Magyarország egyik legnagyobb szegényiskolája, az abaújkéri Wesley Többcélú Intézmény növendékeinek gyűjtenek.

A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításán eldönthetjük, hogy a frontra megyünk, vagy maradunk a hátországban. Ez a választás sok írónak nem adatott meg.

Aki elsőre nem érez szimpátiát Békés Márton civilizációkritikus könyve iránt, annak nincs szíve. Aki végigolvasva is egyet tud vele érteni, annak meg nincs esze – fogalmazhatnánk meg egy híres államférfi állítólagos szavai után szabadon, milyen benyomást tett ránk az ifjúkonzervatív szerző Századvég Kiadónál megjelent friss írása.

Ezúttal nem a Rubik-kockára kell gondolni, de ezt az album címlapja rögtön világossá teszi. „Felforgató díszítések a szocializmusban” – valahogy így fordítható le a kétnyelvű (angol és német) kiadvány alcíme.

Galla Miklós 55 évesen megírta önéletrajzát, amiben nemcsak karrierjéről és abszurd humoráról, de magánéletének viszontagságairól is vall. Ennek apropójából beszélgettünk vele.

A takony útja egy szőrös orrlukon át – szegény Rembrandt-kutatók teljesen eszköztelenül állnának, ha efféle részletességgel kívánnák visszaadni a nagy festő életének részleteit, de Typex, aki vaskos képregényt szentelt Rembrandt életének és az őt körülvevő testnedveknek, épp az ilyen apróságokban – mint ez a nazális dráma – van elemében.

Súlyos, kemény válaszokat kaptunk Háy Jánostól, amikor a falu világáról és a gyerekkori traumákról kérdeztük. Nagyinterjúnk a karácsonyi számban olvasható, de azt csak itt árulja el, hogyan lehetett volna próféta.

Radnóti Miklósné 1935 és 1946 között írt feljegyzéseit korábban csak a költő monográfusa ismerte. A társadalomtörténeti szempontból is érdekes, intim naplót Ferencz Győzőre bízta, hogy halála után megjelentesse.

Horace Engdahl meghatározó egyénisége az irodalmi Nobelt odaítélő Svéd Akadémiának. Kertész Imre győzelmét is ő hirdette ki. Amit nem mond el a Narancs év végi dupla számában, ahol nagyinterjú olvasható vele, azt elmondja most itt. Bónuszrészletek!

Kezdem a jó hírrel: megjelent egy magyar krimi, amely a kortárs magyar valóságunk egyik legégetőbb kérdésével foglalkozik, amely populáris formában, sok akcióval, könnyen befogadható stílusban beszéli el a cigánygyilkosságok történetét, miközben kihangosítja a társadalomban feszülő ellentéteket és a hétköznapi rasszizmust.

A kiváló kutató olvasmányos, élvezetes könyve ama bizonyos, rovásnak is nevezett régi írásról, amelynek használatánál csak félreértése tömegesebb. Kevés vitatottabb kérdés akad a magyar kultúrtörténet és írástörténet problémái között, mint éppen a közhasználatban nyilván felületesen csak rovásírásnak nevezett székely írás története.

Újra KP, azaz Kultúrpolitika a Katona József Színházban, ahol tegnap este a slam poetryről beszélgetett Závada Péter, Simon Márton, Krusovszky Dénes és Korpa Tamás.

A világ fölmérése emelte ki a nagy reménységek, a fiatal kortárs német írók sűrű mezőnyéből. Azóta is ő számít korosztálya leghíresebb, külföldön is jól ismert képviselőjének. F című regénye nemrég jelent meg magyarul – ez alkalomból hívtuk fel Berlinben telefonon.