KÖNYVMELLÉKLET

Csurgó Csaba: Kukoricza

  • Sepsi László
  • 2015. január 4.

Könyv

Ha a János vitéz a magyar Odüsszeia, mint azt Kosztolányi írta, akkor a Kukoricza a magyar Ulysses. Csurgó Csaba vaskos regénye nem sűríti ugyan egyetlen napba Petőfi verses meséjének cselekményét, viszont sikeresen helyezi át az őstörténetet egy új műfaji és történelmi kontextusba. Ezzel a Kukoricza a fiatal magyar irodalom egyre látványosabb trendjébe illeszkedik: mint a Nyugat+Zombik készülgető képregényében vagy Nemes Z. Márió legutóbbi lírakötetének komposztált folklórjában, Csurgó szövegének mélyén is az a felismerés munkál, hogy ha Abraham Lincolnból lehet vámpírvadász, akkor magyar hagyományok és ikonok is megérdemlik a felületkezelést. János vitéz alakja tökéletesen alkalmas az ilyesfajta revízióra, Csurgó pedig sorra kihasználja a ziccereket. A magyar történelem utóbbi fél évszázadának toposzaiból összegyúrt mesevilág áthallásai – megalkuvó átlagpolgárok, önjelölt forradalmárok, háborús retorikára építő hatalom – mindvégig elegánsak, és kerülik a direkt aktuálpolitikát. A rendszer csendes szolgájából közellenséggé váló Jancsi kalandjai úgy rezonálnak az ezredforduló utáni Magyarország közhangulatára, hogy közben Csurgó nem elsősorban a magyar irodalom és közbeszéd, hanem az angolszász fantasy – főképp Gaiman és Miéville – világ- és szövegszervezési stratégiáira épít. A lokális sajátosságok hozzáigazítása a nemzetközi zsánerformulákhoz hibrid és egészen újszerű szövegvilágot eredményez, amit tovább erősít a sci-fi és a fantasy ­közti határok lebontása, a regény humorát minduntalan megtörő naturalista erőszak-ábrázolás, illetve a kortárs szlengből és népies-ar­chai­záló kifejezésekből kiérlelt prózanyelv. Az egyenletesen kidolgozott cselekményív és a bivalyerős ötletek – például az óriások recski kényszermunkatábora – a fentiekkel együtt az év egyik kiemelkedő irodalmi teljesítményévé teszik a Kukoriczát.

Agave, 2014, 672 oldal, 3680 Ft

 

 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.