("Elő a Fabre-val!")
Mondom a Bélának, a Double Oscar nem jött be aztán se (ő az angol St. Leger napján, jövőjét látva, ezt a lovat is játszotta, vesztére) az ayri sprintben, de hogy a Schindler! Na, ez volt. Ellenben a két St. Leger mellett sokkal nagyobb ügyek történtek Párizsban. Előtörténettel. Mesélem Gy.-nak, ez egy irodalmi történet. Ezt el is felejtjük. Amikor ott tartok a mesében, hogy az André Fabre francia mesteridomártól idézi az újság: "Nem értek egyet Peslier-vel", az ő zsokéja volt épp, "Cash (Asmussen) nem követett el semmi olyan szörnyűt, mikor lovunkat beszorította a korláthoz; ez lovak egymás elleni harca és zsokéké". Azt mondja, mondom, Gy.: "De rémes tényleg ez az egész irodalom!" Röviden:
Adódott tavaly egy (Alízom nevére emlékeztető) Helissio nevű francia zseniló, sajnos kihagytam azt az ajándék pénzt is (szintén altiszti kis nyerésben álltam, azért), vele nyert egy Boef nevű zsoké "francia derbyt". Aztán levették róla őt, mint Swinburnt a dubaiak a Lammtarráról, és Peslier került rá, és megnyerte vele az Arcot, a legnagyobbnak nevezhető ilyen európai versenyt. (Oscar Schindler másodszor nyerte az ír St. Legert, ahogy Vintage Crop is, ezt úgy mondják akkor: "Csinál az Oscar egy vintage-t?" Csinált. Vintage Crop egyébként eleddig az egyetlen európai ló, ha igaz, aki az ausztráliai Flemingtont nyerte az ottaniak ellen. Óceánia nagy lóhely.) Megnyerte az Helissio az Arcot, kész. Írtam ezt. Oly fölénnyel szinte, mint az örök életű Sea Bird. Sea Bird olyan a lovak közt, mint írók közt, mit tudom, Csehov, Baudelaire.
A köv. évben feltűnt egy Peintre Célebre nevű új francia zseniló, megkapta a Peslier (az uralkodó francia champion). Az Helissio trénere nem a Fabre volt, de a Peintre Célebre-é igen. Vannak aztán a tulajok is, és a zsokék (bonyolult?) nekik is el vannak kötelezve. Akikéi a lovak. Egy-egy tulaj több trénernél is idomíttatja a lovait, egy-egy zsoké több trénernek és tulajnak is visz lovat, de ha a törzshelye (például Peslier-nél egy W nevű úr istállója) megkívánja, hogy kisebb lovat vigyen onnét egy kisebb helyen, kénytelen átadni a nagyobb helyen futó nagyobb lovat másnak. Így lett az, hogy a Peintre Célebre elvesztett egy nagy angliai versenyt, méghozzá nyergében a Cash Asmussennel, mert a Peslier-nek a W. bankár úr lován másutt kellett lovagolnia.
De ahogy Peslier a Peintre Célebre vereségének hírét meghallotta, nem mulasztotta el, hogy az árva kunjába ne küldje a texasit (Cash Asmussen). Hogy ha ő (Peslier) ült volna a nyeregben, nem veszít a Peintre Célebre. Mire Cash nem szólt semmit.
Jött egy II. nagycsoportos (nem I., mint az Arc) verseny Párizsban, öt ló ment, négy autszájder és Peslier-vel a nyergében egyszer végre megint a Peintre Célebre. Főpróba az Arcra. Akkora pénzeket tettek a Peintre Célebre-re az ottaniak, hogy 100 frankra 10 frank nyereményt fizetett volna csak, bár jó az is (akinek). Mi lett? Cash is vitt egy lovat, ezzel szépen beszorította a korláthoz a hajrára váró Peslier-t, akinek meg kellett kerülnie a Cash Asmussen lovát, és bőven csak második lett. A francia fogadók vesztettek, mint tudom én, 600 millió frankot. Peslier, hétfői angol szaklap: "A jó b... k... nagy... a Cash Asmussent, a r... á..." Etc. Cash: "Ez még a fejére is esett! No comment."
Mindenki várta a keddi fejleményeket. Nyilatkozott a Peintre Célebre edzője, André Fabre: "Nem értek egyet Peslier-vel..." Idéztem. Nagy szalagcím: "Fabre Backs Cash". Back = támogatni. Cash = pénz, olcsó vicc. Újság.
Na, ez békén elintéződött, gondolta (majdnem) mindenki. S jött a szerdai lap.
Fabre mester felkérte Niarchos (görög hajómágnás) örököseit, akiknek Cash Asmussen egyebek közt lovagolni szokott (egyebek közt nekik is), legyenek szívesek lovaikat sürgősen elvinni az ő tréningtelepéről. Koncentrálják más idomároknál a négylábúikat.
"Mit tehetünk?", felelték az utódok, s vitték a lovaikat.
Miért volt ez?
Mert Fabré mester a Cash Asmussent látni nem akarta többé beszédközelből.
Hát ez volt.
Kivel engedhetem meg én magamnak ezt az irodalomban? Ezt, úgy érzem, főleg velem engedheti meg magának bárki, ha nem épp más egyéb az érdeke.
Ezért etalon nekem a ló. Nem testi, hanem lelki. Nem lelki, hanem (sőt) több.
Ja, és Peintre Célebre, nyergében Olivier Peslier-vel nagy fölénnyel nyerte Pilsudski előtt az idei Arcot, Helissio sehol, és hm, nos.
