Könyv

A Fidesz morális bukásával végleg megbukott az összes rendszerváltó – állítja a nagy hatású költő, aki nemrég megjelent, Lúdbőr című esszékötetében az irodalom mellett a politikáról is szenvedéllyel ír. És azt reméli, hogy sikerül provokálnia.

Csáth Géza naplói és visszaemlékezései cenzúrázatlan összkiadásának második kötetében ilyen lenyűgöző mondatokat olvashatunk: „Arra az érzésre vártam, hogy mint régen, újra abszolút úrnak, péniszem szuverén parancsolójának érezzem magam, és teljesen meg legyek elégedve a sikerrel.”

Az Egyesült Államok és az amerikai szabadság eszméje eredendő bűnben fogant az őslakosok kiirtása és a rabszolgatartás miatt – ezt a sokszor hangoztatott, de többnyire kiüresedett vagy éppen politikai céllal előrántott tételt tölti meg tartalommal, színekkel és hangokkal a Nobel-díjas írónő eredetileg 2008-ban megjelent regénye.

Márton László a tőle megszokott módon nehéz feladatra vállalkozott, amikor egy jól ismert történelmi eseményt választott új regényének témájává. A kihívás elsőre nem is annyira irodalminak tetszik, mint inkább a cselekmény látszólagos közismertségéből fakad, amelyről éppen ezért nem könnyű újat mondani. A Hamis tanú annak a tiszaeszlári vérvádnak a történetét dolgozza föl, amelyről már Krúdy Gyula is regényt írt, nemrégiben pedig Kövér György vaskos történettudományi munkája foglalkozott vele kimerítő részletességgel.

Itt a könyvhét, itt a könyvmelléklet!

„Sokan voltunk, akik valami majdnem-csodában bíztunk a 2010-es választások előtt” – mondja az író, aki visszanézett. Ajánló.

Tavaly Esterházy Péter nyitotta meg, ma Závada Pál nyitja a Könyvhetet.

Pár nappal a határidő lejárta előtt elküldte beszédét a Svéd Akadémiának.

Egyre jobban zavarja, hogy szimbólummá vált: ő lett a transznemű magyar író. Annak sem örül, ha genderkérdésekben ütőkártyának használják a transzokat, a testét viszont már nem gyűlöli. Most adták ki újra első könyvét, az Inkognitót, de Kiss Tibor Noé inkább a háttérbe húzódna, és írna egy normális regényt.