Könyv

Ősbűn

Toni Morrison: Könyörület

  • Orosz Ildikó
  • 2017. június 15.

Könyv

Az Egyesült Államok és az amerikai szabadság eszméje eredendő bűnben fogant az őslakosok kiirtása és a rabszolgatartás miatt – ezt a sokszor hangoztatott, de többnyire kiüresedett vagy éppen politikai céllal előrántott tételt tölti meg tartalommal, színekkel és hangokkal a Nobel-díjas írónő eredetileg 2008-ban megjelent regénye.

Toni Morrison Amerika élő lelkiismerete, legismertebb könyve, A kedves a rabszolgatartás idején játszódik, a többi pedig az afrikai-amerikai közösség 20 és 21. századi problémáit boncolja – mert az ősbűn hosszú árnyékot vet.

false

A Könyörület még az Egyesült Államok létrejötte előtti időkbe, a gyarmatosítás korába visz vissza. 1690 körül járunk, angolok, hollandok, spanyolok és portugálok marakodnak az Újvilág javain, vallási felekezetek és faji ellentétek feszülnek egymásnak, minden „ijesztően nyers és kísértéssel teli”, és a farkastörvények a bárányokat sújtják. Egy félig holland, félig angol kereskedő birtokának életét ismerhetjük meg, amely menedéket nyújt a társadalom peremvidékén lévőknek: a gazda könyörületből fogadja el egy dohányültetvényestől az adósság fejében felkínált rabszolga kislányt, ahogyan befogadta korábban a törzsét elvesztett indián lányt és a félkegyelmű lelencet is. A ház asszonya maga is egy házassági szerződés tárgyaként, szegény sorból, prostituáltakkal együtt érkezett egy hajó fenekén a kontinensre – szabad fehér ember ugyan, de korántsem független. Sok szemszögű lélektani-társadalmi dráma bontakozik ki, előbb azt láthatjuk, hogyan inog meg a nők sajátos viszonyrendszere egy szabad fekete férfi (egy kovács) megjelenésével; majd pedig azt, hogyan dől össze végérvényesen minden, amikor a ház ura eltűnik.

Morrison fejezetenként váltogatja a nézőpontokat, hol belehelyezkedik valamelyik szereplő világába, hol külső elbeszélővel operál, de mindvégig mesterien jellemez egy-egy párbeszéddel, gondolatfoszlánnyal. Különös egyvelegben kavarog remény és kilátástalanság, együttérzés és közöny, szabadság és korlátozottság. A vágyak, félelmek, ösztönök és indulatok mit sem változtak ötszáz év alatt; Amerika ősbűne szimbolizálja az egyenlőtlenséget intézményesítő társadalmak bűnét, amelyben minden egyes szereplőnek megvan a maga kisebb vagy nagyobb felelőssége. Tarthatnánk e karcsú könyvet egy nagyszabású társadalmi-történelmi regény biztos kézzel felrajzolt vázlatának is. Másfelől azonban még ebben a formában is megragadó lírai villanása Morrison írásművészetének, amely az utóbbi években ilyen rövid, sűrített történetekben él tovább.

Fordította: Lukács Laura. Park, 2017, 192 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.