Könyv

Ősbűn

Toni Morrison: Könyörület

  • Orosz Ildikó
  • 2017. június 15.

Könyv

Az Egyesült Államok és az amerikai szabadság eszméje eredendő bűnben fogant az őslakosok kiirtása és a rabszolgatartás miatt – ezt a sokszor hangoztatott, de többnyire kiüresedett vagy éppen politikai céllal előrántott tételt tölti meg tartalommal, színekkel és hangokkal a Nobel-díjas írónő eredetileg 2008-ban megjelent regénye.

Toni Morrison Amerika élő lelkiismerete, legismertebb könyve, A kedves a rabszolgatartás idején játszódik, a többi pedig az afrikai-amerikai közösség 20 és 21. századi problémáit boncolja – mert az ősbűn hosszú árnyékot vet.

false

A Könyörület még az Egyesült Államok létrejötte előtti időkbe, a gyarmatosítás korába visz vissza. 1690 körül járunk, angolok, hollandok, spanyolok és portugálok marakodnak az Újvilág javain, vallási felekezetek és faji ellentétek feszülnek egymásnak, minden „ijesztően nyers és kísértéssel teli”, és a farkastörvények a bárányokat sújtják. Egy félig holland, félig angol kereskedő birtokának életét ismerhetjük meg, amely menedéket nyújt a társadalom peremvidékén lévőknek: a gazda könyörületből fogadja el egy dohányültetvényestől az adósság fejében felkínált rabszolga kislányt, ahogyan befogadta korábban a törzsét elvesztett indián lányt és a félkegyelmű lelencet is. A ház asszonya maga is egy házassági szerződés tárgyaként, szegény sorból, prostituáltakkal együtt érkezett egy hajó fenekén a kontinensre – szabad fehér ember ugyan, de korántsem független. Sok szemszögű lélektani-társadalmi dráma bontakozik ki, előbb azt láthatjuk, hogyan inog meg a nők sajátos viszonyrendszere egy szabad fekete férfi (egy kovács) megjelenésével; majd pedig azt, hogyan dől össze végérvényesen minden, amikor a ház ura eltűnik.

Morrison fejezetenként váltogatja a nézőpontokat, hol belehelyezkedik valamelyik szereplő világába, hol külső elbeszélővel operál, de mindvégig mesterien jellemez egy-egy párbeszéddel, gondolatfoszlánnyal. Különös egyvelegben kavarog remény és kilátástalanság, együttérzés és közöny, szabadság és korlátozottság. A vágyak, félelmek, ösztönök és indulatok mit sem változtak ötszáz év alatt; Amerika ősbűne szimbolizálja az egyenlőtlenséget intézményesítő társadalmak bűnét, amelyben minden egyes szereplőnek megvan a maga kisebb vagy nagyobb felelőssége. Tarthatnánk e karcsú könyvet egy nagyszabású társadalmi-történelmi regény biztos kézzel felrajzolt vázlatának is. Másfelől azonban még ebben a formában is megragadó lírai villanása Morrison írásművészetének, amely az utóbbi években ilyen rövid, sűrített történetekben él tovább.

Fordította: Lukács Laura. Park, 2017, 192 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.