Könyv

Ősbűn

Toni Morrison: Könyörület

  • Orosz Ildikó
  • 2017. június 15.

Könyv

Az Egyesült Államok és az amerikai szabadság eszméje eredendő bűnben fogant az őslakosok kiirtása és a rabszolgatartás miatt – ezt a sokszor hangoztatott, de többnyire kiüresedett vagy éppen politikai céllal előrántott tételt tölti meg tartalommal, színekkel és hangokkal a Nobel-díjas írónő eredetileg 2008-ban megjelent regénye.

Toni Morrison Amerika élő lelkiismerete, legismertebb könyve, A kedves a rabszolgatartás idején játszódik, a többi pedig az afrikai-amerikai közösség 20 és 21. századi problémáit boncolja – mert az ősbűn hosszú árnyékot vet.

false

A Könyörület még az Egyesült Államok létrejötte előtti időkbe, a gyarmatosítás korába visz vissza. 1690 körül járunk, angolok, hollandok, spanyolok és portugálok marakodnak az Újvilág javain, vallási felekezetek és faji ellentétek feszülnek egymásnak, minden „ijesztően nyers és kísértéssel teli”, és a farkastörvények a bárányokat sújtják. Egy félig holland, félig angol kereskedő birtokának életét ismerhetjük meg, amely menedéket nyújt a társadalom peremvidékén lévőknek: a gazda könyörületből fogadja el egy dohányültetvényestől az adósság fejében felkínált rabszolga kislányt, ahogyan befogadta korábban a törzsét elvesztett indián lányt és a félkegyelmű lelencet is. A ház asszonya maga is egy házassági szerződés tárgyaként, szegény sorból, prostituáltakkal együtt érkezett egy hajó fenekén a kontinensre – szabad fehér ember ugyan, de korántsem független. Sok szemszögű lélektani-társadalmi dráma bontakozik ki, előbb azt láthatjuk, hogyan inog meg a nők sajátos viszonyrendszere egy szabad fekete férfi (egy kovács) megjelenésével; majd pedig azt, hogyan dől össze végérvényesen minden, amikor a ház ura eltűnik.

Morrison fejezetenként váltogatja a nézőpontokat, hol belehelyezkedik valamelyik szereplő világába, hol külső elbeszélővel operál, de mindvégig mesterien jellemez egy-egy párbeszéddel, gondolatfoszlánnyal. Különös egyvelegben kavarog remény és kilátástalanság, együttérzés és közöny, szabadság és korlátozottság. A vágyak, félelmek, ösztönök és indulatok mit sem változtak ötszáz év alatt; Amerika ősbűne szimbolizálja az egyenlőtlenséget intézményesítő társadalmak bűnét, amelyben minden egyes szereplőnek megvan a maga kisebb vagy nagyobb felelőssége. Tarthatnánk e karcsú könyvet egy nagyszabású társadalmi-történelmi regény biztos kézzel felrajzolt vázlatának is. Másfelől azonban még ebben a formában is megragadó lírai villanása Morrison írásművészetének, amely az utóbbi években ilyen rövid, sűrített történetekben él tovább.

Fordította: Lukács Laura. Park, 2017, 192 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.