Könyv

Ősbűn

Toni Morrison: Könyörület

  • Orosz Ildikó
  • 2017. június 15.

Könyv

Az Egyesült Államok és az amerikai szabadság eszméje eredendő bűnben fogant az őslakosok kiirtása és a rabszolgatartás miatt – ezt a sokszor hangoztatott, de többnyire kiüresedett vagy éppen politikai céllal előrántott tételt tölti meg tartalommal, színekkel és hangokkal a Nobel-díjas írónő eredetileg 2008-ban megjelent regénye.

Toni Morrison Amerika élő lelkiismerete, legismertebb könyve, A kedves a rabszolgatartás idején játszódik, a többi pedig az afrikai-amerikai közösség 20 és 21. századi problémáit boncolja – mert az ősbűn hosszú árnyékot vet.

false

A Könyörület még az Egyesült Államok létrejötte előtti időkbe, a gyarmatosítás korába visz vissza. 1690 körül járunk, angolok, hollandok, spanyolok és portugálok marakodnak az Újvilág javain, vallási felekezetek és faji ellentétek feszülnek egymásnak, minden „ijesztően nyers és kísértéssel teli”, és a farkastörvények a bárányokat sújtják. Egy félig holland, félig angol kereskedő birtokának életét ismerhetjük meg, amely menedéket nyújt a társadalom peremvidékén lévőknek: a gazda könyörületből fogadja el egy dohányültetvényestől az adósság fejében felkínált rabszolga kislányt, ahogyan befogadta korábban a törzsét elvesztett indián lányt és a félkegyelmű lelencet is. A ház asszonya maga is egy házassági szerződés tárgyaként, szegény sorból, prostituáltakkal együtt érkezett egy hajó fenekén a kontinensre – szabad fehér ember ugyan, de korántsem független. Sok szemszögű lélektani-társadalmi dráma bontakozik ki, előbb azt láthatjuk, hogyan inog meg a nők sajátos viszonyrendszere egy szabad fekete férfi (egy kovács) megjelenésével; majd pedig azt, hogyan dől össze végérvényesen minden, amikor a ház ura eltűnik.

Morrison fejezetenként váltogatja a nézőpontokat, hol belehelyezkedik valamelyik szereplő világába, hol külső elbeszélővel operál, de mindvégig mesterien jellemez egy-egy párbeszéddel, gondolatfoszlánnyal. Különös egyvelegben kavarog remény és kilátástalanság, együttérzés és közöny, szabadság és korlátozottság. A vágyak, félelmek, ösztönök és indulatok mit sem változtak ötszáz év alatt; Amerika ősbűne szimbolizálja az egyenlőtlenséget intézményesítő társadalmak bűnét, amelyben minden egyes szereplőnek megvan a maga kisebb vagy nagyobb felelőssége. Tarthatnánk e karcsú könyvet egy nagyszabású társadalmi-történelmi regény biztos kézzel felrajzolt vázlatának is. Másfelől azonban még ebben a formában is megragadó lírai villanása Morrison írásművészetének, amely az utóbbi években ilyen rövid, sűrített történetekben él tovább.

Fordította: Lukács Laura. Park, 2017, 192 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.