Könyv

Szelke László: A Gresham a nácik ellen

  • - urfi -
  • 2017. június 4.

Könyv

A Gresham-palota ma az új magyar arisztokrácia kedvenc találkozóhelye, az intézményesített korrupció egyik jelképe. A Four Seasons luxushotel étterméről tudjuk, hogy pont egyszerre kávézgatott benne Habony Árpád, Tiborcz István, illetve a Tv2 és az MNV vezetője. Hogy a földpályázatok elbírálása előtt itt futott össze véletlenül a felelős államtitkár és Mészáros Lőrinc. Az előcsarnokában láttam, ahogy bensőséges nevetgélés közepette távozik Orbán Viktor és a török milliárdos, de az épület teraszán készült kollégánk, Németh Dániel sajtótörténeti fotósorozata is, amelyen feltűnik Orbán Ráhel és a férje, Adnan Polat és a fia, Ghaith Pharaon ügyvédje, Zaid Naffa jordán konzul… Innen nézve, a miniszterelnök családjához túl közeli Kelet térfoglalásáról tanúskodó képek felől, különösen pikáns olvasmány a Széchenyi téri épület története. Az ugyanis évtizedeken keresztül a nyugati szellem székhelye és az elnyomás elleni küzdelem központja volt.

A PPKE egyetemi adjunktusának színvonalas ismeretterjesztő munkája a környék régmúltjának felvázolásával kezdődik, majd rátér az épületre, az angol Gresham Életbiztosító Társaság fényűző székházára. A Horthy-korszakban itt működött Nagy Endre kabaréja, míg be nem tiltották, Békeffi László kabaréja, míg le nem tartóztatták, itt lakott a Nyugat-alapító Fenyő Miksa, itt székelt a liberális Rassay Károly pártja, a nyugati hatalmakkal diplomáciai kapcsolatokat építő Magyar Revíziós Liga, és itteni otthonából hurcolta el az ÁVH a Magyar–Amerikai Olajipari Rt. igazgatóját, Papp Simont. A sort Szelke László hosszan, nagy kedvvel folytatja.

Kifogásként csak az hozható fel, hogy ez a mesélőkedv és a pedagógiai szenvedély sokszor elragadja a szerzőt, és az adott korszak országos, sőt világpolitikai kontextusát is bele akarja zsúfolni az egyes fejezetekbe, amelyek ettől széttartóvá, túlírttá válnak.

Jaffa, 2016, 232 oldal, 3150 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.