Könyv

Ted Hughes: Prométheusz a sziklán

  • - krusovszky -
  • 2012. május 19.

Könyv

Az utóbbi évtizedek angol nyelvű lírájának egyik legnagyobb hatású és legellentmondásosabb figurája kétségkívül Ted Hughes. Sylvia Plath sötét, zárkózott (ellen)párjaként még egy hollywoodi moziban is feltűnt Daniel Craig alakításában, bár ezért a legkevésbé Hughest lehet hibáztatni.

Nálunk viszont, kevés kivételtől eltekintve (a Varjú és a Hold-bálnák csúnyácska kiadásai mellett egyedül a Születésnapi levelek jelent meg méltó formában), ismeretlen ez a megrendítő életmű.

Nagy előrelépést a mostani, kétnyelvű könyv sem jelent, de legalább a régóta ígért válogatott versekre való egyre elkeseredettebb várakozás közben ad némi felüdülést. Lázár Júlia fordító egyetlen ciklust ültetett át magyarra, s azt Horváth Dávid fotóival rendezte össze Hollósy Ferenc tervező. A végeredmény kissé felemásra sikerült. Bár Hughes földközeli, rögös nyelve adja magát arra, hogy szociofotókkal állítsuk párba a verseket, épp ez a zavaró: túl kézenfekvő, ezért pluszizgalmat kevéssé generál ez a párosítás, hiába jók a versek és erősek külön a fotók. És sajnos minderre a könyvterv is rátesz egy lapáttal: meglehetősen kilencvenes évek szaga van a dolognak, és valljuk be, az az évtized nálunk nem a szép könyvekről, végiggondolt tipográfiáról szólt.

Lázár fordításai általában megbízhatóan visszaadják Hughes markáns hangját, igaz ugyan, hogy pont markánsságból lehetne kicsit több a kötetben, akár a letisztultság rovására is. Ahol azt olvassuk: "That cannot be otherwise / And could not have been otherwise, // And never can be otherwise", ott mintha kicsit kevés lenne, hogy "Végleges, / Másképp nem lehetett, // És nem lehet soha." Mert persze a magyar kevésbé viseli jól a szóismétlést, de a három otherwise itt nem csak szóismétlés. Lehetne kicsit feszegetni ezt a mi nyelvünket, végül is többek között ez a versfordítás célja.

Fordította: Lázár Júlia. Syllabux Könyvkiadó, 2012, 64 oldal, 2700 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.