Tényleg ő – Havas Henrik: Én vagyok

Könyv

A címlapon méretes hallal pózol, tehát Havas Henrik nyilvánvalóan horgásznak is remek. De hát hogyisne lenne ő nagyszerű bármiben?
false

„Felmért. […] Tudtam, hogy értékeli a hajamat, azt a félhosszú frizurát, amit a nap nyáron kiszív, és ettől egy kicsit olyan, mintha melírozták volna. Az arcom egy durcás kamaszéra emlékeztet. Sajnos Anna túlságosan messziről néz ahhoz, hogy láthatná a szempilláimat. Hosszúak a combjaim és a lábszáraim is, a testem csupasz, csak a két apró mellbimbóm környékén van néhány szőrszál. A kezeim szépek, az ujjaimat bármelyik zongoraművész elirigyelhetné, a körmeim a manikűrösöm szerint hibátlanok.”

A Madeirán nyaraló Havas Henrik leltározza ily elégedetten saját megjelenését, amely a napfürdőző médiaszemélyiség vélelme szerint éppen rabul ejtette a vele párhuzamosan strandoló svéd hölgy érzékeit. Magában később verset is ír az ismeretlen nőnek, akivel már az első pillanatban egy hullámhosszon érezhette magát, hiszen mindketten Charles Bukowski könyvét hozták el a nyaralásra. Ez utóbbi azért is fontos, hiszen Bukowski kitüntetett jelentőséggel bír Havas számára (tőle van a kötet mottója), akárcsak Truman Capote vagy Thomas Mann, akiktől még idéz is a könyveit diktáló celeb: többször is, igaz, néha ugyanazt. Merthogy Havas bizony olvasta e szerzőket (de legalábbis ismeri a nevüket), s ennek önfeledt, már-már gyermeki büszkesége jól belesimul a zömmel önéletrajzi szövegekből összeállított kötet egész irályába. Hiszen a történetek hol érintőlegesen, hol a kiismerhetőségig poentírozottan rendre az önmagával elégedett Havas Henriket állítják elénk, egészen a humortalan paródiáig fokozva a képernyőről oly jól ismert önteltséget. A szerzőbe szerelmesek a nők és kóstolgatják a meleg férfiak (köztük egy felismerhetően körülírt kolléga), diákvetélkedőket nyer, történelmi tudása sorozatosan ámulatot és/vagy megütközést kelt a környezetében, ráadásul „piszok jól” táncol, s ahogyan azt Csernus doki többször idézett mondata is bizonyítja: „Maga van olyan rafinált, hogy a Rorschach-tesztet is átbassza.” Szóval: „nincs mese, én egy zseni vagyok.”

Egy egész öttized tiszakata – lövi be az olvasó a szintet az írásban kifejtett naiv öntömjénezés elfogadott mértékegységét alkalmazva, s egyszersmind fejet hajtva Havas intakt önazonossága előtt. Melynek értelemszerűen a magabiztos tárgyi tévedések sora is elmaradhatatlan részét alkotja, be-becsúszva az önéletrajzi elbeszélésekbe. Ezek közül a történetekbe ágyazott tévedések a legérdekesebbek, mondjuk a szabadságos Havas honvéd vasúti találkozása a megnevezetlen, de jól beazonosítható Sulyok Máriával: 1969 karácsonyán, sorozatos visszautalásokkal a Macskajáték pesti színházi előadására, amelyet az idős művésznőre oly megnyerő hatást tévő ifjú ember még a bevonulása előtt látott. Nos, a Macskajáték budapesti bemutatója 1971 tavaszán volt, ahogyan természetesen az sem stimmel, hogy az MSZMP 1985-ös kongresszusának fő kérdése az volt, „szakad-e a párt”. Ám ez utóbbi passzusból figyelemreméltóbb a múltba visszarévedő Havas önjellemző sztorija: miként is mérlegelte, ugyan ne vágja-e nyakon a közelében álló Kádár Jánost?

„Naplókból, önéletrajzi írásokból, novellákból, feljegyzésekből összerakta és szerkesztette Körössi P. József” – olvashatjuk a kötet elején a különösen áldozatos kiadói gondoskodásról árulkodó szöveget. Nyaralási beszámolók, gyermekkori emlékek (ezek a könyv legérdekesebb, bár sokszor összefüggéstelen szakaszai), katonatörténetek 30 (!!!) oldalon, valamint két öninterjú a kitárulkozó és már-már önkínzó őszinteség olyan bámulatos megnyilvánulásaival, mint amilyen az a hosszabb maszturbációtematika, amelynek a végén persze megtudjuk, hogy Havas Henrik soha: egyszer ugyan megpróbálta, de elunta…

S ez még mind semmi, hiszen riportkötetek reszli témái is összesöpörtettek a fiók, helyesebben a diktafon mélyéről, újfent rávilágítva a Havas-kötetek alapproblémájára: a mindentudás, a mindenhez értés gyermeki illúziójára, amelyet szerencsés lenne kinőni. Vagy ha az már nem lehetséges, hát legalább a nyomdafestéktől távol megőrizni a magunk legbensőbb titkának.

Havas Henrik tévéműsoráról nemrég írt kritikánk itt olvasható.

Noran Libro, 2013, 299 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.