Fenn, a hetedik emeleten, a katalógusok után, ahol az igényléseinket le szoktuk adni, sorakozik kilenc tárló - ennyi az egész kiállítás. Még hozzájuk csaphatjuk azt a szomszéd kettőt is, amit Bibó István centenáriumára töltöttek meg a könyveivel - bár az a szépséges piros-fekete címlapú Összegyűjtött munkái épp nincs itt, amiből az olvasó nép egy kétségkívül kivételes helyzetben lévő csoportja anno azt olvashatta ki, hogy ami itt van, biztosan nem tart örökké. Mindig voltak ilyen olvasói csoportok, s nekik éppúgy emléket állít ez a gyűjtemény, mint a szerencsétlen 20. századnak. A huszadik század összes bűnének. Bár a századelő ma már alig is feldolgozható prüdériája inkább viccesnek, mint bűnösnek hat, mégis bele kell borzongani, hogy prostituáltak vagy bizonyos csöcsök szépírói emlegetése miért volt elég ok indexre vágni egy könyvet. A többin már nem csodálkozunk, egymást váltó rezsimek tették hidegre egymás gondolkodóit, komcsik és nácik osztoznak így a vitrineken - egymást váltva, újra és újra. A helyzet komikuma zárja végül keretbe a díszes társaságot, tán még a dús farok üldözésénél is röhejesebb, amikor a tiltott könyvek között látjuk az 1984-es Los Angeles-i olimpiáról kiadott színes borítójú albumot. Kicsit arrébb a Beszélő első száma (sajnos hiányoznak mellőle a szamizdatos ellenzék plebejus szárnyának olyan fontos kiadványai, mint a Demokrata, aminek a nevét ma méltatlanok bitorolják).
Kis idő után csak arra vágyik a bámészkodó, hogy ne tárlók, de szabad polcok előtt vigyen az útja.
Országos Széchényi Könyvtár; megtekinthető: január 28-ig
