„Úgy vonz, mint a mágnes” – Független könyvesboltok ünnepe

  • narancs.hu
  • 2015. április 23.

Könyv

Remek programok egész sora várja a holnapi Kis Könyves Éj látogatóit. A kis boltok a lélekhez beszélnek, és biztosítják a kultúra sokszínűségét.

„Sokszor csak beszélgetni jönnek be, vásárlási szándék nélkül. Sok esetben talán olcsóbban meg is tudnák venni a köteteket, mégis megéri az, hogy itt a boltban személyesen találkozunk, közösen hallgatunk zenét, megbeszéljük az új könyveket, akár az aktuálpolitikát is. Ez így van jól, ez egy nagy falu, jó értelemben mondva” – meséi Rédei Éva, a legrégebbi független könyvesbolt, a Láng Téka működtetője.

false

Miközben az apró, könyvekkel borított üzlethelyiségben beszélgetünk, ki-be járnak a vevők. Néhányan csak beugranak köszönni; van, aki az új könyvek után érdeklődik; van, aki a rendeléséért jött. „Úgy vonz ez a hely, mint a mágnes” – köszön el egy vásárló. De ez a személyesség nemcsak itt, hanem a független könyvesboltok javára jellemző. Sok a visszatérő vevő, „szinte hazajárnak”.

A személyre szabott kereskedelemnek az őrzői ezek a boltok. „A kis könyvesboltok azok, melyek olyan könyvkiadókkal is szerződnek, amelyekkel a nagyok nem. A kínálat sokrétűségét biztosítják, fontos őket védeni” – teszi hozzá Zentai Péter László, az MKKE igazgatója.

Az emberközpontúság azonban nem mindig elég ahhoz, hogy meg is álljon valaki a piacon. Hamarosan részletesen utánajárunk, hogyan lehet a nagy könyváruházláncok és az internetes kereskedők mellett labdába rúgni, és miért folytatják ezt a sokszor kilátástalan küzdelmet a független boltosok.

Addig is vár mindenkit a Kis Könyves Éj.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.