Könyv

"Köszönöm és viszontlátásra"

Uladzimir Nyakljajeu: Kandúr a zsákban

  • - bán -
  • 2013. június 16.

Könyv

A cím egy anekdota csattanója, melyet az ügyében eljáró KGB-s mesélt el a szerzőnek. A nyomozó kisfia hazamegy az óvodából, és lelkendezve meséli: "Képzeld, apu, ma angolul tanultunk!" "Remek. És milyen szavakat tanultatok??" "Gyjákuj i da pabacsennya!". Azaz "köszönöm és viszontlátásra!" - de belorusz nyelven.

Mi sem jellemezhetné jobban Nyakljajeu vállalkozását, aki a voltaképpen megsemmisített nyelvén próbál meg irodalmat művelni. Eddig egyetlen belorusz szerzővel találkozhattunk, de a rendkívül felzaklató II. világháborús regényeivel híressé lett Vaszil Bikov többnyire azért oroszul írt. (Szép emléket állít neki Nyakljajeu A dongó és a vándor című elbeszélésében.) Bikov világa sprőd, szinte borostás, míg pályatársa derűsebb, olykor egészen harsány, mint például a címadó, kicsit hoffmanni-bulgakovi ihletésű elbeszélésben, melyben egy Artúr nevű, szép farkú kandúr lesz Belaruszban az Állam Új Vezetője. A szatíra félreérthetetlenül Lukasenkát célozza, szellemesen, burleszk hangütéssel.

A kötet legmélyebb írásai a Juka tornya és a Miron és Miron. A szürrealista látáshoz itt mélységes melankólia társul. Senki sem tudja - talán ő maga sem -, miért akar Juka égig érő tornyot építeni. A céltalan vállalkozás szépsége mégis mindenkit megrészegít a faluban, a nagyszerű novella chagalli karnevállal zárul. A két Miron, apa és fia családregénnyé duzzadó történetét a csecsemő Miron szemszögéből meséli el a szerző, ártatlanul, mégis kegyetlen tisztánlátással. Kitűnő írót fedeztünk fel.

Fordította Bárász Péter. Ab Ovo Kiadó, 2013, 219 oldal, 2950 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.