Könyv

Zalán Tibor A rettentő görög vitéz

  • Sisso
  • 2012. június 30.

Könyv

című könyvét Fodor Tamás jókedvű és paradigmaváltó rendezése után kézbe venni olyan az iskolás kölyköknek, mint amikor mi a kultuszfilmjeink (Pulp Fiction, Trainspotting) forgatókönyvéből felidézhetjük a legjobb dumákat, eljátszhatjuk a kedvenc jeleneteket.

Thészeusz ifjúkorának történetét meséli el az író, az apai örökség (saru, kard) átvételétől Minótaurosz legyőzéséig, az igaz szerelemig. A bájos és tántoríthatatlan fejlődéslegény, azaz kamasz egy roadmovie szemtelen, szókimondó hőse benne, aki válogatott útonálló szörnyek - szadisták, de ostobák - eszén jár túl a bunkós embertől az alvilági kocáig. Zalán Tibor nagyon fel lehetett dobva írás közben, mert a komoly mitológiai történetekhez egészen friss nyelvezetet talált, csupa pimasz, néha káromkodós, de végtelenül szellemes kiszólással, amelyeknek az összefoglaló mondanivalója a záró sorokban megtalálható: "Többet ésszel, mint a karddal. / Rólam szól majd minden kardal." Az idegesítően túlcsorduló rímek, a prózába csúszó versek, a narrációból való ki-be ugrálás tűnhetne szertelennek is, de mivel Zalán komolyan veszi a kiszámíthatatlanság életkori sajátosságával megáldott főhősét és az olvasókat, ez a látszólagos műfaji összetákoltság lesz a fő egyben tartó erő. A színpadi verziónál a mindent átfogó zenei szövet és a speciális bábtechnika, a könyvben Baranyai András görög vázarajzokat és mai képregényeket idéző, úgymond mitológiai karikatúrái erősítik a dramaturgiát. Olvasni, látni, felnőni kell.

Pagony, 2011, 56 oldal, 2790 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.