Képregény

Zorro 3.

  • Kránicz Bence
  • 2020. augusztus 23.

Könyv

Magyar képregényesek megvették az amerikai jogo­kat, és egy éve elindították saját Zorro-sorozatukat. Noha Johnston McCulley hőse regényalakként debütált száz éve, a képregénnyel is szoros kapcsolatot ápol. Elsőrendűen azért, mert az álarcos igaz­ság­osztó a szuperhősök jelentős előfutára volt – alakja kivált Batmanhez áll közel –, és a szuperhősműfaj népszerűvé válása után, a negyvenes évektől Zorro is képregényhőssé avanzsált.

Tálosi András írót azonban szerencsére nem bénította meg e hagyomány. Apró, de fontos változtatásokkal meséli újra az Európából spanyol Kaliforniába érkező, fiatal Diego de la Vega történetét, aki, miután szembesül a társadalmi igazságtalanságokkal, a hatóságok tehetetlenségével és korrupciójával, jellegzetes jelmezét felöltve harcol az igazságért. Tálosi olvasatában nagyobb szerephez jutnak a spanyol urakat szolgáló, elnyomott őslakosok, de frissíti a történetet az idősíkok között váltogató, Zorro előéletét és első akcióit párhuzamosan megmutató dramaturgia is. Vári Tamás rajzoló és Vadas Máté színező kifejező eszközei részről részre bővülnek, egyre változatosabb plánokat és oldalszerkezeteket próbálnak ki – szédületes belegondolni, hová fejlődhetnének, ha nem csak évi két füzet jelenhetne meg! De a magyar Zorróban, mint általában a magyar képregényben, kevés pénz van. Tálosi csapatának javára írandó, hogy a kiadványon ez cseppet sem látszik meg, a fejezeteket kísérő jegyzetek és magyarázatok pedig közvetlenül, rokonszenvesen teremtenek párbeszédet a maroknyi, de remélhetőleg kitartó olvasóval.

GooBo, 2020, 32 oldal, 1499 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.