Könyv

Erdőszelfi – Vándortábori versek

Könyv

„Apu azt mondja, ez a sátor / rá hasonlít, mert ha reggel / felverik, ő is egész nap / összezuhanva gubbaszt.” Milyen kár, hogy ennek az antológiának nem Tóth Krisztina Kempingezése adja az alaphangját! Békés Márta például a „jó fej felnőtt” modorában mesél. A Túlélőtúra alapötlete remek ugyan, talán az tiniinfluenszerek Mi van a táskámban? videói ihlették, csak itt egy kirándulás résztvevőinek csomagjaiba nézhetünk bele. A kísérőtanárok még reálisak, ám amikor a szerző a fiatalokat szólaltatja meg, például Ricsit („Vágod? Kajakra? Rohadtul adom!”), hát az elég kínos. Gáti István verseinél is nehezen eldönthető, hogy kinek is beszél akkor, amikor a nyitóversben a túrázás és a versírás kapcsolatára vonatkozó tapasztalatra hegyezi ki a „poént”, vagy amikor az Ágota néniben álnosztalgiázik. Sokszor problémás az agyon­értelmezés is, Acsai Roland Nagymosása is a túlmagyarázástól lúgozódik ki. Talán a szerkesztők nem merték belőni a megcélzott korosztályt, így kerülhettek egymás mellé kimondottan okos, kerek, akár a mára is reflektáló versek (Hevesi Judit vagy Demény Péter munkái például), illetve rímekkel nehezített gügyögések. Az illusztrációk (Ritter Ottó rajzai) is épp ilyen óvatosak, nem mernek igazán szellemesek lenni, a borítón megjelenő szellem pedig biztosan nem a vándortáborozásé – hiszen inkább a szimpla túrák, hagyományos táborok állnak a kötet fókuszában. Az viszont jó, hogy teret kapnak leíró jellegű versek is, Miklya Zsolt, Kiss Judit Ágnes vagy Szabó T. Anna erős atmoszférájú sorai.

Móra Könyvkiadó 2020,108 oldal, 2999 Ft

Neked ajánljuk