A jelenlegi törvény értelmében a kormányülésekről hangfelvételt, illetve az elhangzottakból összefoglalót kell készíteni. A 2019. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat 38. §-a ezt úgy módosítja, hogy megszünteti a hangfelvétel készítésére vonatkozó kötelességet, csak az ülésről szóló összefoglalót említi. Az Eötvös Károly Intézet szerint ezzel a lépéssel végleg megszűnik „a magyar parlamentarizmus kezdeteiig visszanyúló közjogi vívmánya” a kormányülések tartalmi dokumentáltsága.
Az intézet állásfoglalását alább közöljük:
A kormányüléseket dokumentáló iratok, hangfelvételek keletkezésük idején rendszerint nem nyilvánosak, de utóbb levéltárba kerülnek, megismerhetővé, kutathatóvá válnak. Olykor maguk az alkotmányok szólnak a kormányülések jegyzőkönyveiről. Magyarországon a kormányüléseken elhangzottak dokumentálását 1848 áprilisában a Batthyány-kormány, az első felelős ministerium rendelte el. A rendszerváltásig az összes későbbi magyar kormány fenntartotta ezt a szokást. A kormányülésekről szóló iratok a Magyar Országos Levéltárban ma is szabadon kutathatók.
Az 1990-ben hivatalba lépő kormány üléseiről még szó szerinti jegyzőkönyvet, valamint összefoglalót kellett készíteni. Két évvel később megszüntették a szó szerinti jegyzőkönyvezést. 1994-től a kormány üléseiről összefoglaló és hangfelvétel is készült. A következő évben az ügyrend ismételt módosítása a hangfelvétel készítésére vonatkozó előírást törölte, ám1996 áprilisában ezt visszaállították. Az 1998-ban megalakult kormány ülésein sem hangfelvétel, sem szó szerinti jegyzőkönyv nem készült, csupán egy összefoglaló. 2002 júniusától a kormány üléseiről ismét összefoglaló és az ülés szó szerinti jegyzőkönyvéül szolgáló hangfelvétel készült. Az Alkotmánybíróság, előírva a tartalmi dokumentáció kötelességét is, 2006-ban megállapította, hogy az Országgyűlésnek törvényben kellett volna szabályoznia a kérdést.
A 2010-ben megalakult új Országgyűlés új törvényt alkotott, amely a korábbi rendelkezést megismételve, a hangfelvétel készítésének kötelezettségét továbbra is előírta. Ugyanakkor a kormány ügyrendjéről szóló, pár héttel később megjelent kormányhatározat, a hatályos törvénnyel ellentétben, nem tette kötelezővé a hangfelvétel-készítést.
A rendszerváltás utáni kormányok tehát többször is kísérletet tettek a kormányülések tartalmi dokumentálásának megszüntetésére. Ennek legújabb fejezetét írja a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatban elrejtett, a kormányülések kötelező jegyzőkönyvezését megszüntető, a késleltetett információszabadságot is lehetetlenné tevő alkotmányos jogkorlátozás.
Az EKINT felhívja a figyelmet arra, hogy ha a kormányülések tartalmi dokumentálását megszüntető alkotmányellenes törvényi szabályok hatályba lépnek, az ellenzéknek joga van az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezni. Ha az Alkotmánybíróság alkotmányosnak kívánja nyilvánítani a kormányülések dokumentálásának megszüntetését, nem lesz könnyű helyzetben, hiszen határozatát valahogyan indokolni köteles, miközben ilyen alkotmányos indokok szerintünk nincsenek.
