Tévésorozat

A bosszú szomja

The Beast Must Die

Kritika

A költőknek is élni kell valamiből, a krimi pedig jól fizet. Cecil Day-Lewis angol-ír költő keresetkiegészítésként Nicholas Blake álnéven írta bűnügyi regényeit egy bizonyos Nigel Strangeways nevű detektívről – ennek egyik darabját láthatjuk most viszont sorozatként.

A The Beast Must Die című regényhez már Claude Chabrol is hozzányúlt 1969-ben (Que la bête meure), ehhez kell felnőnie Gaby Chiappe adaptációjának. Nos, műve nem ragaszkodik betűhíven az eredeti regény minden mozzanatához (a könyvben például egy Frank Cairns nevű fehér író a főszereplő, aki a sorozatban fekete tanárnő lesz), ám ez nem válik a széria kárára, hiszen a központi konfliktus önmagában is elég izgalmas és kiélezett.

Főhősünk, Frances Cairnes (Cush Jumbo) már a sorozat nyitójelenetében közli, hogy embert fog ölni. Kisfiát a Wight-szigeten egy ismeretlen ütötte el és hagyta az út szélén – a helyi rendőrök nem találták meg a tettest. Amikor a nyomozást vezető detektív váratlanul meghal golfozás közben, Londonból érkezik helyére a mélyen traumatizált, de tehetséges Nigel Strangeways (Billy Howle), akinek gyanúsak lesznek a vizsgálatban tátongó lyukak. Amíg Strangeways a provinciális, belterjes helyi viszonyok közt igyekszik boldogulni, Frances saját tervét szövi: rábukkan fia gyilkosának szeretőjére, akinek bizalmába férkőzve beépül a gazdag és befolyásos Rattery családba. Krimiírónak hazudja magát, hogy közel férkőzzön a gátlástalan, mégis karizmatikus George Ratteryhez (Jared Harris), aki szinte érinthetetlennek tetszik a helyi közösség (és a rendőrség) szemében.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.