Könyv

A ház torka

Irene Solà: Szemet adtam neked, s te a sötétségbe néztél

Kritika

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Bernadeta ugyanis – mint a család minden nőtagja – nem egyszerű asszony, átok ül rajta. Képes meglátni mások halálát, amit gyerekként el is mond mindenkinek. Életének utolsó napján a nők egy nagy lakomára készülnek a konyhában. Sütnek, főznek és fülelnek, a nagy pillanatot várják, a halál pillanatát. Később lesz csak gyanús, hogy ezek a nők talán már szintén halottak. Összekeverednek a holtak az élőkkel, a valóság az álmokkal, a múlt a jelennel, mintha minden egyszerre történne. Az idő ebben a történetben nem múlik, hanem egyszerűen: van. Minden pillanat gyötrelmes és visszataszító. Mégis, a könyvben sorjázó folklorisztikus történeteknek mágikus erejük van. A katalán szerző harmadik magyarul megjelent regényében a lélek sűrű, sötét erdejében járunk, vakon tapogatózva, mindenféle furcsa létező és nem létező lények társaságában, a halál útvesztőiben.

Joana egy férfiért könyörgött, de mivel az Egyik nem adta meg, a Másiktól kellett kérnie, attól, aki egy bűzös, szénfekete bika képében jelenik meg előtte. Végül – mint minden ehhez hasonló mesében – Joana kihátrál az ördöggel kötött paktumból, ezért minden gyerek, aki ebben a házban születik, valamilyen hiányossággal kénytelen együtt élni. Az egyiknek hiányzik a segglyuka, a másiknak meg egy darab a szívéből, de van olyan is, aki nem érez fájdalmat. Minden a lehető legsötétebb oldalát mutatja. Nincs feloldozás, mindenki alámerül az emberi lélek legmélyebb bugyraiba, valamint a legkülönfélébb testi fájdalmakba is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.