Tévésorozat

És meghalni a gyönyörtől

Elizabeth Meriwether, Kim Rosenstock: Szex mindhalálig

Kritika

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

A Szex mindhalálig című sorozatnak még ez a kimódoltnak tetsző együttállás is jól áll. Hősnőnknek ugyanis mindkét terepen meg kell tanulnia navigálni; miután 4-es stádiumú áttétes daganattal diagnosztizálják, elhatározza, hogy nem várja ölbe tett kézzel a hamarosan érkező halált, hanem utolsó napjait elhanyagolt szexualitása felfedezésével tölti. A sorozat mintha szándékosan állítaná magát megugorhatatlan kihívások elé: kliséktől mentesen szeretné követni egy fiatal nő haldoklását, aki szexuális kalandozások közepette leli meg a méltóságát. A cselekmény valóságos aknamező a súlyos hangnem- és ízlésbeli melléfogásokra, de Elizabeth Meriwether és Kim Rosenstock bámulatos arányérzékkel és humorral tárják elénk Molly odisszeáját.

Dolgukat kétségkívül megkönnyíti a valós eseményeken nyugvó, erős alapanyag: Molly Kochan és Nikki Boyer podcastben dolgozták fel a közösen átélt rákdiagnózis és önfelfedezés történetét. A széria középpontjában az ellentétes temperamentumú barátnők kapcsolata áll. A diagnózis közlését követően Molly hirtelen ötlettől vezérelve elhagyja elkötelezett férjét, aki már évek óta nem ért hozzá, és inkább ápolójaként, mint partnereként viselkedik. Meg­győződése, hogy kevésbé összeszedett, életművész barátnője alkalmasabb arra, hogy életvégi kiteljesedését támogassa, és „vele haljon meg”. Bár a nő egyik férfi karjaiból a másikba omlik (illetve később egyiket a másik után dominálja), a legmélyebb kapcsolat közte és Nikki között szövődik. A két nő tanul egymástól és együtt fejlődik: a félénk, gátlásos Molly ellesi barátja magabiztosságát és szexuális asszertivitását (ami termékeny módon „átszivárog” az orvosával való kommunikációba és a szenvtelen bürokráciával szembeni önérvényesítésbe is), míg a szétszórt, csapongó Nikki megtanul felelősséget vállalni, ahogy Molly bonyolult adminisztratív ügyeit és terápiáját menedzseli.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Konzultáció kamu adóról, nem kamu adóból

Kibújt a szög a zsákból: a miniszterelnök bevallotta, amit eddig is tudtunk, miszerint a nemzeti konzultáció a Fidesz érdekeit szolgálja, mozgósítani lehet vele. A legújabbat egy senki által nem hitelesített, állítólagos Tisza-adóemelésről szóló sajtpapírra hivatkozva indítják el. 

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.