Színház

Micimackóék felnőttek

HöKöm Project: MICI – Még egy kör a Pagonyban

Kritika

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A darab ugyan­is Milne klasszikusának (nagyon) újragondolt változata. A szinkronszakmából is ismert Egressy G. Tamásnak az ismert figurák felhasználásával készült átiratában Micimackó és társai súlyos titkokat rejtenek. Senki sem evidensen ilyen vagy olyan; a Pagony pedig egyszerre menedék, börtön, lyuk, és az elképzelt jövőképek tágas tánctere.

A fantázianevekből, a személyiségjegyekből és a ruházatukból kitalálható, de nem annyira evidens szereplők, alias Veres Mici, Pigniczky Mór (Pigi), Csíki Kitty, Raab Kata (Rabbi) és Fehér Fülöp (Füli) összegyűlnek a Pagony nevű kocsmában beszélgetni, vitatkozni, emlékeket idézni, főleg a mindig emberi, mindig segítőkész és eredendően jó Micivel kapcsolatban. A magát drogdílerkedésből fenntartó Rabbinál Mici a lenyelt cucc miatt „szorul be” delíriumos állapotába. Füli farokelvesztése is egészen más kontextusban merül fel, és Kitty sem ugrik rá Tigrisként a címszereplőre ismerkedés gyanánt. Beront ugyan Mici lakásába, csak éppen részegen, alvóhelyet keresve. A mai életünkre, a mai fiatalságra és a fiatal felnőttekre átírt szituációk életszerűek, még akkor is, ha így sorozatban, jelenetről jelenetre adagolva kicsit tömény ez az egész. Külön ízt ad a történetnek, hogy a magyar változatokban rendre férfiként megjelenített figurákat itt nők játsszák, Nyuszit, Micimackót és Tigrist is.

Egressy lendületesen, frappáns nyelvi humorral megírt kortárs szövegét Gulyás Ádám Endre második rendezése inkább alátámasztja, mint ellenpontozza. Ettől a humorosra sikerült első felvonás a színészek jó összjátéka és a dialógusok szerethetősége mellett is kicsit statikussá válik az állóképekben elmondott szövegek miatt. Mintha a rendezés attól tartana, hogy a szereplők mozgatása, a sok fizikai interakció elvenné a figyelmet a párbeszédek ritmikájáról. A statikusságot a jelen és az elmesélt közötti, a színdramaturgiát sem nélkülöző fényváltások, valamint Kuna Bence misztikus zenei világa töri meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.