Színház

Micimackóék felnőttek

HöKöm Project: MICI – Még egy kör a Pagonyban

Kritika

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A darab ugyan­is Milne klasszikusának (nagyon) újragondolt változata. A szinkronszakmából is ismert Egressy G. Tamásnak az ismert figurák felhasználásával készült átiratában Micimackó és társai súlyos titkokat rejtenek. Senki sem evidensen ilyen vagy olyan; a Pagony pedig egyszerre menedék, börtön, lyuk, és az elképzelt jövőképek tágas tánctere.

A fantázianevekből, a személyiségjegyekből és a ruházatukból kitalálható, de nem annyira evidens szereplők, alias Veres Mici, Pigniczky Mór (Pigi), Csíki Kitty, Raab Kata (Rabbi) és Fehér Fülöp (Füli) összegyűlnek a Pagony nevű kocsmában beszélgetni, vitatkozni, emlékeket idézni, főleg a mindig emberi, mindig segítőkész és eredendően jó Micivel kapcsolatban. A magát drogdílerkedésből fenntartó Rabbinál Mici a lenyelt cucc miatt „szorul be” delíriumos állapotába. Füli farokelvesztése is egészen más kontextusban merül fel, és Kitty sem ugrik rá Tigrisként a címszereplőre ismerkedés gyanánt. Beront ugyan Mici lakásába, csak éppen részegen, alvóhelyet keresve. A mai életünkre, a mai fiatalságra és a fiatal felnőttekre átírt szituációk életszerűek, még akkor is, ha így sorozatban, jelenetről jelenetre adagolva kicsit tömény ez az egész. Külön ízt ad a történetnek, hogy a magyar változatokban rendre férfiként megjelenített figurákat itt nők játsszák, Nyuszit, Micimackót és Tigrist is.

Egressy lendületesen, frappáns nyelvi humorral megírt kortárs szövegét Gulyás Ádám Endre második rendezése inkább alátámasztja, mint ellenpontozza. Ettől a humorosra sikerült első felvonás a színészek jó összjátéka és a dialógusok szerethetősége mellett is kicsit statikussá válik az állóképekben elmondott szövegek miatt. Mintha a rendezés attól tartana, hogy a szereplők mozgatása, a sok fizikai interakció elvenné a figyelmet a párbeszédek ritmikájáról. A statikusságot a jelen és az elmesélt közötti, a színdramaturgiát sem nélkülöző fényváltások, valamint Kuna Bence misztikus zenei világa töri meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.

Elvesztette készpénz jellegét

Idősebb Matolcsy György rajzfilmműhelyt alapított Kecskeméten, a fia pedig jegybankelnökként egye­temet. A kormány az itteni minta alapján bízta alapítványokra a felsőoktatást. Ma már azt vizsgálja az ÁSZ nyomán a rendőrség, miért kellett az államtól az egyetem céljaira kapott 150 milliárdból 127 és felet rögtön tíz évre befektetni.

„Belül éget”

Nagyon fiatalon lett a Berlini Filharmonikusok vezető fuvolaszólistája, ma már felerészt a saját projektjein dolgozik. A fuvolista szabadságáról, régi- és újzenéről, mindenféle inspirációforrásokról beszélgettünk vele.