Lemez

A nő szőke

Blondie: Against the Odds 1974–1982

  • - minek -
  • 2022. augusztus 31.

Kritika

A hetvenes évek első felének páratlanul izgalmas New York-i zenei színtere dobta a felszínre a Blondie formációt is, amely kiváló érzékkel vegyítette a bájos ártatlanságot, a könnyed romlottságot, a végtelen popszenzibilitást és a szabályokat lazán áthágó, bizonyos távolságból punknak tűnő mentalitást.

Mintaszerű volt, ahogy a hatvanas évek popzenéinek hangzását, a poparanykor énekegyütteseinek, a hatvanas évek beatzenekarainak és a korai garázsrock hangulatát keresztezték a brit zamatú glamrockkal, a kortárs funkkal, holmi obskúrus protopunkzenékkel, némi reggae-vel, majd úttörő módon az éppen csak bontakozó rappel, hiphoppal. Ezzel olyan zenei univerzumot teremtettek, amelyet csak jóval első felvételeik, sőt bemutatkozó lemezük elkészítése után neveztek new wave-nek.

De még mielőtt 1976 végén kijött volna a Blondie című első albumuk, a zenekar már régen zajos sikerrel lépett fel a menő/lepusztult New York-i klubokban, ráadásul a melódiák ellenére is állandó fellépőként élvezték az underground kultstátuszt a Max’s Kansasben és a CBGB-ben. A Stilettoes nevű elődzenekart magukról levedlő Debbie Harry énekes és Chris Stein gitáros számos tagcsere után sokat és szerencsére jól dokumentáltan kísérletezve finomította a zenekar már korai periódusában is figyelemre méltó hangzását. Érkeztek melléjük az innovációkhoz nélkülözhetetlen zenésztársak is, majdnem a kezdetektől, 1974-től zenélt velük Clem Burke dobos, 1975-ben érkezett a zenekari hangzásban kulcsfontosságú, Farfisa orgonán játszó Jimmy Destri. Ekkor csatlakozott hozzájuk, igaz csak rövid időre az első basszusgitáros Gary Valentine (az első kislemezsiker X-Offender, valamint az utóbbi évtizedekben számos filozófiai és okkult tárgyú könyv szerzője), akit 1977-ben váltott Frank Infante gitáros, majd 1978-ban befutott Nigel Harrison basszusgitáros is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”