Kiállítás

A szürkeség rabja

Petőfi a PIM-ben

  • Révész Emese
  • 2023. január 25.

Kritika

Sötétség és káosz. Szerencsétlen első benyomás ez, főképp az évek óta nagy izgalommal várt új Petőfi-állandó egyetlen és legfontosabb célkitűzését, a nemzeti idol népszerűsítését tekintve. Nem tudni, hol ment ennyire félre. A tárlaton kiváló szakemberek sora dolgozott: Kalla Zsuzsa, aki az előző állandó tárlat kurátora, Mag Ildikó látványtervező és Szmolka Zoltán grafikus, akik eddig szakmailag elismert kiállítások sorát jegyezték.

Az alapkoncepció maga világos és korszerű: egy olyan, nem az életrajzi kronológia szerint haladó Petőfi-tárlat víziója, amely az életműhöz kötődő fontosabb jelenségeket járja körbe, versek részleteivel világítva meg e kitüntetett pontokat.

Hat teremben hét téma jelenik meg. A tágas fogadótér a kultuszról mesél, nagy vitrinjében az egykori Petőfi Ház őstárlatát idézve fel. Aztán az új kiállítás hat hívószóval (Kötelék, Róna, Rémek, Otthon, Áldozat, Erő) mutatja be az életműnek a személyes kapcsolatokhoz, a magyar tájhoz, a romantikus ízléshez, a biedermeier polgári és népéletképi hagyományhoz, a nemzeti történelemhez, illetve a forradalmi eszmékhez kötődő szegmenseit. Mindez Petőfi költészete felől releváns, világos gondolatmenet, s korunk nézője számára is megragadható fogalmakat vet fel. A probléma ott kezdődik, hogy a rendezők úgy döntöttek, hogy ezeket a fogalomköröket párhuzamba állítják a kor képzőművészetével, beágyazva Petőfi verseit a korabeli képi ábrázolásokba.

Az irodalomtörténeti tárlatok mindig is küzdöttek azzal, hogyan tehetnék láthatóvá a szavakat. A Petőfi Irodalmi Múzeum az ezredfordulón számos kiváló tárlattal bizonyította, hogy hogyan lehet az irodalmat látványossá tenni, megőrizve az egyensúlyt szakmaiság és korszerű szórakoztatás között, magas fokon művelték a legjobb értelemben vett ismeretterjesztést. Az Örkény-, Weöres-, Csáth-tárlatok, vagy a közelmúltban E. Csorba Csilla a Petőfi-kultusz hullámait bemutató Bolygó üstökös című kiállítása emlékezetes példái voltak ennek. Ezúttal nem sikerült.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.