Kiállítás

A szürkeség rabja

Petőfi a PIM-ben

  • Révész Emese
  • 2023. január 25.

Kritika

Sötétség és káosz. Szerencsétlen első benyomás ez, főképp az évek óta nagy izgalommal várt új Petőfi-állandó egyetlen és legfontosabb célkitűzését, a nemzeti idol népszerűsítését tekintve. Nem tudni, hol ment ennyire félre. A tárlaton kiváló szakemberek sora dolgozott: Kalla Zsuzsa, aki az előző állandó tárlat kurátora, Mag Ildikó látványtervező és Szmolka Zoltán grafikus, akik eddig szakmailag elismert kiállítások sorát jegyezték.

Az alapkoncepció maga világos és korszerű: egy olyan, nem az életrajzi kronológia szerint haladó Petőfi-tárlat víziója, amely az életműhöz kötődő fontosabb jelenségeket járja körbe, versek részleteivel világítva meg e kitüntetett pontokat.

Hat teremben hét téma jelenik meg. A tágas fogadótér a kultuszról mesél, nagy vitrinjében az egykori Petőfi Ház őstárlatát idézve fel. Aztán az új kiállítás hat hívószóval (Kötelék, Róna, Rémek, Otthon, Áldozat, Erő) mutatja be az életműnek a személyes kapcsolatokhoz, a magyar tájhoz, a romantikus ízléshez, a biedermeier polgári és népéletképi hagyományhoz, a nemzeti történelemhez, illetve a forradalmi eszmékhez kötődő szegmenseit. Mindez Petőfi költészete felől releváns, világos gondolatmenet, s korunk nézője számára is megragadható fogalmakat vet fel. A probléma ott kezdődik, hogy a rendezők úgy döntöttek, hogy ezeket a fogalomköröket párhuzamba állítják a kor képzőművészetével, beágyazva Petőfi verseit a korabeli képi ábrázolásokba.

Az irodalomtörténeti tárlatok mindig is küzdöttek azzal, hogyan tehetnék láthatóvá a szavakat. A Petőfi Irodalmi Múzeum az ezredfordulón számos kiváló tárlattal bizonyította, hogy hogyan lehet az irodalmat látványossá tenni, megőrizve az egyensúlyt szakmaiság és korszerű szórakoztatás között, magas fokon művelték a legjobb értelemben vett ismeretterjesztést. Az Örkény-, Weöres-, Csáth-tárlatok, vagy a közelmúltban E. Csorba Csilla a Petőfi-kultusz hullámait bemutató Bolygó üstökös című kiállítása emlékezetes példái voltak ennek. Ezúttal nem sikerült.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.