Könyv

A szomorú másodhegedűs

Harry herceg: Tartalék

Kritika

Harry – és szellemírója, J. R. Moehringer – gondosan megírt művét, a Tartalékot (Spare) a könyvesboltokban a bulvár/önéletrajz témájú köteteknél találhatjuk, de lehetne a népszerű történelem vagy akár a pszichológia polcán is. Harry nem írhat önéletrajzot anélkül, hogy ne az őt körülvevő intézményről írjon, hiszen a könyv fő- és mellékszereplői a történelem részesei. 

Ám szerinte ő nem alakítója, hanem elszenvedője a Windsor-ház szabályrendszerének, szokásainak, majdhogynem csak egy paraszt a királyi sakkpartiban. Nem ütik le a tábláról, ő maga lép le – Ausztráliába állato­kat terelgetni, Lesothóba önkéntesnek, aztán a hadseregbe, s végül meg sem áll Amerikáig.

Brit földön a politikusok, közszereplők magánélete nyitott könyv, a korábbi házelnököt, John Bercow-t megcsaló feleség sztorijától Boris Johnson feleségével folytatott kiabálásáig, nincs kegyelem, a sajtó fotókat lő és beszámol. Harry hosszú évek óta a magánélet szentségét kéri számon, egyszerre joggal és álszent módon, hiszen épp ő próbál évek óta megélni a sajtóból. Jól adagolja a pletykamorzsákat, sok pénzt keres a felhajtással, paradox módon abból a publicitásból profitálva, amelynek intézményét anyja gyilkosának tartja.

Héroszterápia

A négyszáz oldalas könyv Diana korai elvesztésével nyit, és miközben csodás, minőségi leírásokat kapunk a miliőről, privilégiumok, lehetőségek garmadája tárul elénk, nem tudjuk irigyelni egy percig sem a születésétől másodrangúnak tekintett fiút.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”