Dokumentumfilm

A változás maga

Torsten Körner: Femokrácia

Kritika

Torsten Körner nem most kezdte a közelmúlt német történelmének feldolgozását. Az íróként és újságíróként is aktív filmes 2016-ban mutatkozott be Angela Merkelről szóló portréfilmjével (Angela Merkel – Die Unerwartete), majd 2017-ben filmet készített Németország és a világ közvéleményét akkor legjobban foglalkoztató menekültkrízis témájáról, amelynek kezelése kis híján Merkelt is bukásba sodorta (3 Tage im September).

Innentől fogva pedig mintha visszafelé fejtené fel Németország még élénk emlékezetét: filmre viszi az NDK utolsó évfordulóját (Palast der Gespenster – Der letzte Jahrestag der DDR, 2019) és megemlékezik Merkel elődjéről, Gerhard Schröderről (Gerhard Schröder – Beat the Drum, 2020).

Új filmjével folytatja a megkezdett tematikus ívet; gyakorlatilag bemutatja a Merkel hatalomra kerüléséig vezető utat. Filmje a történelem jelentőségének dokumentuma; Körner vallja, hogy a változás nem a semmiből hullik az ölünkbe. A változás nem egy esemény, hanem kumulatív folyamat, apró, egyenként talán észrevehetetlen tettek és történések eredménye, amelyeket a merev intézményi rendszerek és a konzervatív társadalmi és kulturális reflexek nagy erőkkel igyekeznek visszatartani. Ám ugyanezek a rugalmatlan rendszerek kitartó munkával (és olykor kudarcokkal) hajlíthatók. 2005-ben sokan meglepődtek Merkel megválasztásán; úgy tűnhetett, mintha a német politikában terpeszkedő szexizmus hirtelen köddé vált volna.

Akik így gondolkodtak, nem vették figyelembe, hogy Angela Merkel már hosszú évek óta keményen tepert és taktikázott a CDU-ban (ennek megkoronázása volt, amikor Helmut Kohlt is sikerült letaszítania a párt trónjáról). A legfelsőbb hatalom felé apróbb pozíciókon, a CDU szamárlétráján és kétkedő férfi kollégákon át vezetett az út. Azt is könnyű elfelejteni, hogy Merkel nem az első magas tisztséget betöltő nő a német politikai életben; őt a kancellárságig inkább a csendes szorgalom és a jó taktikai érzék vitte, nem a zajos ellenállás és a konok lázadás. Az ő politikai karrierje nagyjából Németország újraegyesítésétől indul, előtte már jó néhány karizmatikus nő tört utat (a dokumentumfilm eredeti német címe – Die Unbeugsamen – hajlíthatatlanokat jelent). Egyesek elbuktak, mások még mindig jelen vannak a politikában, de egyikük sem kapott annyi rivaldafényt, mint Angela Merkel. Más-más politikai zászló alatt munkálkodtak (Körner néha elcsábul a közös harc romantizálása felé), de közös bennük, hogy megágyaztak Merkelnek. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy egy női vezető egymagában nem törli el sem a politikai életben jelen lévő szexizmust, sem a mindennapi élet egyenlőtlenségeit.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.